Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-01
11 Az állam- és korm ányfői tanácsban jelenleg elnöklő Nicolas Sarkozy francia elnök az EU és Oroszország közti kapcsolatok jövőjének megvitatása végett hívta össze a rendkívüli EUcsúcsot Oroszország Grúzia elleni háborúja nyomán. A Frankfurter Allgemeine német külügyminiszté riumi forrásokra hivatkozva azt írta, a szankciók nem szerepelnek a hétfői EUcsúcsra készített iratokban. Jóllehet azzal minden tagország egyetért, hogy nem mehet minden úgy, mintha mi sem történt volna, az is többségi véleménynek tűnik, hogy nem az ütk özés és elszigetelés a leghelyesebb stratégia. Tényleg, és mi a magyar álláspont? A magyar külügyminiszter pénteken a parlamentben újólag elítélte Oroszországot a Grúziában alkalmazott katonai fellépésért. Göncz Kinga egyúttal bejelentette, hogy Magya rország Grúzia támogatásaként előbbre hozza a tbiliszi magyar nagykövetség megnyitását. Göncz Kinga "veszélyes precedensnek" nevezte, hogy Oroszország a határain túl élő orosz állampolgárok védelmére hivatkozva katonai fellépést alkalmazott. Göncz Kinga szerint nagyon fontos, hogy az EU "nagyon nyomatékosan és nagyon egységesen foglaljon állást". Hozzátette, hogy erre jó esélyt lát. A magyar álláspont szerint azonban Oroszországgal továbbra is fenn kell tartani a párbeszédet, mert anélkül esély sincs a me goldásra. Oroszország kedden ismerte el DélOszétia és Abházia Grúziától való függetlenségét. Ennek előzményeként Grúzia augusztus 8ra virradóra fegyveres támadást indított a - magát a tbiliszi kormány befolyása alól korábban kivonó - DélOszétia feletti szuverenit ása helyreállítása érdekében. A katonai akció a szakadár régiókban békefenntartókat állomásoztató Oroszország erőteljes ellentámadását váltotta ki. Oroszország, amely Európa gázellátásának negyedét biztosítja, a hét elején óva intett attól, hogy elhidegü ljenek az EUtagállamok kapcsolatai Moszkvával. vissza (Forrás: MTI, FH) Hej, Dunáról Népszava 2008.09.01. Gáspárik Attila „A Kína keleti partvidékén fekvő Csöcsiang tartomány legnagyobb médiavállalata együttműködési me gállapodást készített elő a Duna Tvvel.” (sajtóhír www.vg.hu) „Azt tapasztaltuk, hogy a Duna Televízió kiemelkedően magas szakmai színvonalon dolgozik, és ez az igényesség közös a két médiumban — mondja Gu Sun Kun, a Csöcsiang Rádió és Televízió Csoport i gazgatóhelyettese.” (www.dunatv.hu) Kínáról az olimpia után sok pozitív dolgot mondhatunk, de hogy a médiaszabadság olyan mértékű lenne, hogy keresni kellene vele a kapcsolatot, az több mint megkérdőjelezhető. Olyan ország, amely a szabad internetfelhaszná lást még az odalátogató újságíróknak sem biztosítja, hogyan fog együttműködni egy magyarországi közszolgálati csatornával? Mit szólhat a fenti hírhez a Duna Televízió egyik megálmodója, mondjuk Csoóri Sándor (akinek a nevét a Duna Tévé honlapján, az Illyé s Gyula halálának 25. évfordulójáról szóló hírben Csoórinak írják, 2008.04.15.)? Mit szólhatnak a hírhez azok a magyarok, akik a szocializmus ellen váltottak hazát, és ma rendszeres nézői a Duna Tévének? Lassanlassan időszerű a Duna Tévé elnökének a megvá lasztása. Az előjelek nem éppen biztatók. Megint mindenki a személyről, személyekről kezd beszélni. Holott azt kellene tisztázni, hogy mi is ma e csatornának a küldetése. Sajnos Európa e féltekéjén régi rossz gyakorlat, hogy előbb az embert választják meg, majd utána hozzáigazítják, mit is kellene tennie. Valószínűleg a megállapodott demokráciák, mint a német, az angol, attól működnek igazán hatékonyan, hogy előbb megszületik a vízió, majd abból a program, és ahhoz keresnek csapatot. A Duna Tévé megalapítás a óta politikailag, gazdaságilag alaposan megváltozott a régió, amelynek szánták a csatornát. A szlovákiai, a romániai magyarságot már csak szófordulatként aposztrofálhatjuk a „határon túli” jelzővel. Ezekben az országokban a Duna Tévé az egyik a választha tó magyarországiak közül. Az anyaországiakkal párhuzamosan megnőtt a helyi magyar nyelvű médiaműhelyek száma, és a jövőben további
