Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-08
9 Az u tóbbi azért különösen elképesztő, mert pár hete még tök' ellenkező irányból fújtak a szelek (a fideszes szájakból). Demokráciát Erdélybe, pluralizmust a kinti magyaroknak, önálló Magyar Polgári Pártot (aminek, ugye, még a neve is szó szerint megegyezik a F idesz ragasztékával)! Hogy a maga teljességében lássuk Orbán újabb hajmeresztő fordulatát, vessünk egy pillantást az előzményekre. Legelébb is ugorjunk vissza másfél évtizedet. A Fidesz elnöke akkor még - helyesen - ezt vallotta: "veszélyes, amikor magyar országi pártok próbálnak beavatkozni az RMDSZ belső ügyeibe" (Magyar Hírlap, 1993. jan. 20.). Utóbb - mint gyakorlatilag mindenben - ebben is szembefordult egykori önmagával, és már régóta iszonyú erővel kavar a határon túl: a szó szoros értelmében diktáln i akarván a kinti magyaroknak. Név szerint föl tudnám sorolni az erdélyi, a felvidéki, a délvidéki és a kárpátaljai politikai sameszeit, akiknek a skálája a hithű fanatikusoktól a filléres politikai bábfigurákig terjed, de hagyjuk... Nevezzük meg inkább az t a politikust, aki - minként itthon Dávid Ibolya - mindvégig ellenállt a beolvasztó, leigázó törekvéseknek, és megőrizte az általa vezetett politikai szervezet függetlenségét. Ez Markó Béla, aki másfél évtizede áll az RMDSZ élén. A mindig megfontoltan n yilatkozó reálpolitikus pár hete így indokolta távolmaradását Tusnádról: "Ez a rendezvény egy Fidesztábor... (...), és az RMDSZnek ebben a pillanatban van a Fidesszel egy rendezetlen ügye. A Fidesz ugyanis, egy nagyon rossz döntést követően, mindvégig az RMDSZ ellen kampányolt az önkormányzati választások előtt. Nem egykét ember, hanem gyakorlatilag minden vezetője megfordult Erdélyben, és az RMDSZ ellen kampányolt. A politikában sok minden elképzelhető, és sok minden elfogadható, de az, hogy ezt csuklás nélkül lenyeljük, s ne szóljunk semmit, az nem. Ez "helyrekalapálható", lerendezhető, és le is kell rendezni, de mindaddig, amíg ezt az ügyet nem tisztázzuk, ne várja el senki tőlem, hogy részt vegyek a Fidesztáborban." Mint ismeretes, Orbánék példa (és gátlás) nélküli erdélyi kampánya nem érte el a célját: az RMDSZ meggyőzően, a Szász Jenőféle MPP viszont mélyen a várakozások alatt szerepelt a helyi választásokon (a szavazatarány 8515 százalék volt). Szász személy szerint is sokat vesztett: két szék k özül a pad alá esett. Méghozzá szó szerint: leszállván az addig megült székelyudvarhelyi polgármesteriről, nem volt képes megszerezni a Hargita megyei tanács elnökéét. Az önállóságát védő Markóvezette szövetség erejét nem sikerült megtörni, a fideszes jár szalagon vezetett új párt pedig önmagában nem lehet versenyképes a küszöbön álló őszi parlamenti választásokon. A 8515 százalékos megoszlás azt jelenti, hogy a leadott összes szavazatból az RMDSZ 5,57 százalékot kapott, az MPP 1,06ot. A parlamenti küszöb , akárcsak nálunk, Romániában is öt százalék. A Transindex, az egyik kolozsvári internetes portál így summázta a történteket: Orbán Viktort "Szász Jenő bevitte abba az erdőbe, ahová mint a nemzet miniszterelnöke ment be, és mint a Fidesz elnöke jött ki." * Tőkés László a kudarc után levelet írt Markó Bélának: "Kérem, vizsgálják felül hatalmi optikájukból eredő helyzetmegítélésüket. Szerény véleményem szerint a választásokon nem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, hanem a hatalmi pozíciói bizonyultak e rősnek. A másik oldalról nézve: nem a Magyar Polgári Párt, hanem az erdélyi magyar demokrácia bizonyult gyengének." Az RMDSZelnök a helyi választásokat értékelő beszédében kíméletlenül lecsapta a neki küldött magas labdát: "Hát bizony Kimagyarázósországb an így állnak a dolgok. Nem mi nyertünk, hanem a hatalmi pozícióink. Nem mi nyertünk, hanem a tapasztalatunk. Nem mi nyertünk, hanem a tudásunk, a következetességünk, a megbízhatóságunk. Nem mi nyertünk, hanem a jelöltjeink. Nem mi nyertünk, hanem a progra munk. Nem én állok itt most önök előtt, hanem a hatalmi pozícióm... Hiszen nem az atléták szokták megnyerni a versenyt, hanem a tehetségük és a sportcipőjük. Meg hát veszíteni sem a három hónapos Magyar Polgári Párt (...) és a magyarországi ellenzék Erdély ben kampányoló politikusai veszítettek, hanem gyenge volt a demokrácia. Erős volt a versenyző, de gyenge a pálya. Puha. Belesüllyedtek. Baj volt a stopperórával. Rosszul sült el a startpisztoly... És elsősorban is: rosszul szavazott a nép."
