Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-07
24 Mi a helyzet Szatmár megyével? Szatmár megye függõben maradt, nem tudjuk, mi lesz az eredmény, mert a kormányülésen határozzák meg a körzeteket. Kicsit aggódunk, mert Szatmár megyében elméletileg két szomszédos választókerületben esélyes a magyar jelölt, és ebben a kettõben lehet egy szenátorjelöltünk is. A gond az, hogy létezik egy olyan szándék, hogy az egyik községet átrakják egy másik körzethez, és akkor a körz etek nem lesznek határosak, és nem lehet szenátorjelöltet indítani. Ebben az esetben a magyar jelölt megszerezheti a szenátori mandátumot, de ez nem biztos. Szó van egyszerû többségrõl, relatív többségrõl, de a törvény annyira kusza, hogy végül nem feltét lenül az jut be a törvényhozásba, aki megnyerte a körzetet, hanem az, akit kisorsol a komputer. Ez csak részben van így. Az a jelölt, aki valamelyik egyéni körzetben indul, és a pártja elérte a küszöböt, õ pedig megszerzi a fele plusz egyet az érvényes sz avazatokból, biztosan bejut. És ha például 35 százalékkal lesz az elsõ helyezett a körzetében? A magyarsággal azt kell megértetni, hogy minden szavazat számít, és minden szavazat összeadódik, valamint a szavazatok összessége eredményezi, hogy hol és hány mandátum lesz. A mandátumokat úgy számolják ki, hogy a küszöböt elért pártok szavazatait, tehát a pártnak a megyén belül kapott összes szavazatát öszszeadják, és elosztják az adott megyét megilletõ mandátumok számával. Így kijön egy szám, és ezzel a számm al elosztva kiderül, mennyi szavazatot szerzett az adott párt a megyében. Az egész számnak megfelelõ mandátumokat osztják el megyei szinten, oly módon, hogy az a jelölt kapja meg a mandátumot, aki az adott párton belül a legtöbb szavazatot szerzett. Gyakor latilag tehát nem mindegy, hogy Szatmár vagy Kovászna megyében kettõ egész valamennyi, három egész valamennyi vagy egy egész valamennyi jött ki a jelölteknek, alakulatoknak ez után az osztás után. Ugyanis ha az elsõ osztáskor megszerez bizonyos számú mandá tumot, akkor nagyobb az esélye annak, hogy a körzetben elsõ helyet elért és az alakulaton belül legjobban elhelyezkedett jelöltek kapják a mandátumot. Ha visszaosztásra kerül a sor, akkor a megyén belüli visszaosztás után maradt mandátumokat osztják közpon tilag. Akkor viszont elõfordulhat, hogy nem csak az illetõ körzetben a negyedik helyet elért jelölt jut mandátumhoz, hanem az is, hogy az RMDSZjelöltek közül is, a szavazatok számát tekintve a hetedik helyre szoruló jelölt jut be az egyetlen vagy második parlamenti mandátumot szerezve. Lapinformációk szerint a körzetek kijelölését szabályozó kormányhatározat bármelyik megyei bíróságon megtámadható. Ha a sajtó Emil Boc PDL elnökre hivatkozik, amikor jogi kérdéseket taglal, akkor hibát követ el. Ugyanis B oc saját véleményével sem mindig ért egyet. Õ alkotmányjogot tanít az egyetemen, és másképpen írja le a tankönyvében azt, hogy mit jelent, ha az állam elnöke megsérti az alaptörvényt, és teljesen mást nyilatkozott, amikor felfüggesztették Traian Basescu ál lamfõt. Tény, hogy nincs olyan törvényes elõírás, amely megengedné, hogy a határozatot bármelyik megyei bíróságon megtámadják. A kormányhatározatot csak bizonyos szintû igazságszolgáltatási hatóságon lehet megtámadni. A végrehajtó hatalmi intézmény ellen a közigazgatási bíróságon lehet eljárást indítani. De ez esetben is figyelembe kell venni a területi elhelyezkedést. Nem lehet például Galacon perelni a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalt. Számos zagyvaság került napvilágra a törvénnyel kapcsolatban. A közigazgatási bíróságon megtámadható a kormányhatározat? Elvileg csak a közigazgatási bíróságon támadható meg. De indokolni kell, hogy miért nem tartják megfelelõnek. Nagyon úgy tûnik, hogy éppen a demokrataliberálisok és a szociáldemokraták, akik sz orgalmazták az egyéni kerületes választásokat, most visszakoznának. Mindenki tudja, hogy ez úgy hülyeség, ahogy van. Mi azóta mondjuk ezt, amióta elindult ez a folyamat, amirõl a sajtó, valamint az értelmiség egy része azt állítja, hogy ez fogja megújítan i a politikai elitet. A törvény vitájában is elmondtuk, hogy szerintünk ez nem jó törvény, de javítani nem nagyon sikerült. Az RMDSZ nem szavazta meg. Mások, akik populizmusból támogatták, azok most szeretnének visszakozni, mert rájöttek, hogy még rosszabb ,
