Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-30
17 Miért nem érezzük magunkénak az Európai Uniót? NOL • Méltányosság Politikaelemző Központ • 2008. augusztus 31. Novák Zoltá n ( Méltányosság Politikaelemző Központ ) "Quo vadis Unió" című elemzésében kifejti: "Az Unió és az állampolgárok közötti távolság nem új keletű probléma, és az újonnan csatlakozó tagországok esetében még aggaszt óbb a helyzet. A Méltányosság Politikaelemző Központ egy jelenleg folyó kutatásában arra keresi a választ, hogy a magyar állampolgárok esetében mi okozza ezt a távolságot, illetve a hőn áhított EUtagság elnyerése után négy évvel milyen tényezők akadályozz ák az európai identitás kialakulását. Az eddigi részeredmények arra engednek következtetni, hogy a magyar polgárok és az Unió közötti szakadék elsősorban a média szereptévesztésére, illetve az Európai Unió intézményi- és képviseleti rendszerének aránytalan ságaira vezethető vissza. A kutatás keretében elvégzett specifikus médiaanalízisből kiderül, hogy az országos televíziócsatornák hírszerkesztési gyakorlata indokolatlanul háttérbe szorítja az Unióval kapcsolatos híreket, ami igencsak nehezen magyarázható, főleg annak tükrében, hogy a mindennapjainkat is érintő döntések egy meghatározó része Brüsszelben és Strassburgban születik. Azokban az esetekben, amikor az Unió említésre kerül, vagy úgy jelenik meg mint (feneketlen) pénzforrás, vagy úgy, mint felsőbb s zabályozó szerv, amely büntet vagy jutalmaz. Ez nem pusztán azért aggályos, mert alapvetően torz képet fest az Európai Unióról, hanem azért is, mert háttérbe szorulnak azok a reprezentációs formák (az Unió mint kulturális vagy politikai közösség), melyek a z ideálisnak tekinthető közösségi identitáskonstrukció létrejöttét és fenntartását biztosíthatnák. Sokat elárul az is, hogy a közszolgálati média egyetlen Unióval foglalkozó tematikus műsora műsoridejének csaknem felében olyan témákat dolgoz fel, amelyek s emmilyen módon nem kapcsolódnak az Európai Unióhoz. Nem túlzás azt állítani, hogy e tekintetben a (közpénzekből fenntartott) közszolgálati csatornák – akár a tájékoztatás, akár az értékközvetítés szempontjából vizsgáljuk – egész egyszerűen nem töltik be a funkciójukat." Novák Zoltán elemzi a Lisszaboni Szerződés elfogadásának elakadását, és a lehetséges kiutakat is vizsgálja. A "Quo vadis Unió" című tanulmány a mel tanyossag.hu oldalon található>>>>> vissza Elhalasztják a horvátmagyar közös kormányülést NOL • Népszabadság Online • 2008. augusztus 30. Néhány héttel későbbre halasztják az eredetileg szeptember 4re, Pécsre tervezet t horvátmagyar együttes kormányülést a horvát fél kérésére - értesült az MTI. Az immáron harmadik közös megbeszélés időpontját júniusban jelentették be, az első budapesti, majd a tavalyi zágrábi után ismét magyarországi helyszínt megjelölve. A pécsi önk ormányzatnál pénteken arról tájékoztatták az MTIt, hogy a Miniszterelnöki Hivataltól kapott, indoklás nélküli értesítés szerint a jövő hétre tervezett ülés elmarad, azt egy későbbi időpontban tartják meg. Zlatko Mehun, a horvát kormány szóvivője pénteken a horvát Hina hírügynökségnek kijelentette: nincs szó arról, hogy az együttes kormányülés elmaradna, de "a napirend és a pontos időpont még nincs meghatározva". A zágrábi kormányzati tájékoztatási iroda az MTIvel azt közölte, hogy a témák és az időpont e gyeztetése még zajlik. A távirati iroda magyar kormányzati forrásból szombaton úgy értesült, hogy a szeptember 4re tervezett együttes ülés elhalasztását a horvát fél kezdeményezte azért, hogy "néhány fontos döntés" megszülethessen addig. Az MTI úgy tud ja, hogy a várt döntés a Mol és az INA olajtársaságok tervezett részvénycseréjéről, valamint a Mol által adott vételi ajánlatról szól. A magyar olajipari cég augusztus 12én adta be a horvát tőkepiaci felügyeletnek (HANFA) vételi ajánlatát a közkézen lévő 31 százaléknyi INA részvényre. A HANFA augusztus 20án újabb kiegészítéseket kért a Moltól, amelyet a társaságnak 14 napon belül kell eljuttatnia Zágrábba. A HANFA csütörtökön nem hivatalosan arról tájékoztatta az MTIt, hogy a kért dokumentumok még nem é rkeztek meg, de ha kézhez kapják őket, még napokra van szükség az értékelésükhöz. Miután a beadási határidő szeptember 3a, így a horvát tőkepiaci felügyelet szeptember 4ig bizonyosan nem tudna érdemben választ adni a vételi ajánlatra. Mindemellett a hor vát kormánynak arról is döntenie kell még, hogy az állami kézben lévő részvényeiből miként értékesíti az Európai Unió elvárásaink megfelelő, maximálisan 25 százalékos tulajdoni rész feletti hányadot. Ivo
