Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-29
18 egyetemen eltöltött öt év, már most rengeteg energiával , illetve ambícióval rendelkezem, de ezt egyelőre csak a tanulásra, illetve részmunkaidős állások betöltésére tudom felhasználni. Ami a vállalkozási lehetőségeket illeti, úgy érzem, nem sok szerepe van annak, hogy az ember rendelkezike diplomával, vagy s em. Az egyetemi oktatás megfelelő alapot nyújt ahhoz, hogy kellő információval rendelkezzünk egy vállalkozás megindításához, azonban számtalan példa igazolja, hogy nem feltétele. Egy vállalkozás sikere az adott egyén, piaci helyzet és szerencse kombináció jának függvénye. Nem mindenki rendelkezik üzleti érzékkel, nem mindenkinek van lehetősége ellesni a gyakorlatban, hogyan működik egy vállalkozás. A tankönyvek csupán támpont szolgáltatására elegendők véleményem szerint. Úgy gondolom, egy vállalkozásba bel efogni kockázatos dolog. Valószínűleg a kezdetekben nem fogok annyi tőkével rendelkezni, hogy bátran belevághatok bármibe, csakis olyan vállalkozásról lehet tehát szó, amivel olyan vásárlói igényt tudok kielégíteni, amely abban az adott régióban nagy mérté kben kielégítetlen. Szlovákiában az állam támogatást nyújt a vállalkozások beindításához, a magyarországi helyzetről e téren nincsen információm. Azonban, ha vállalkoznék, az valószínűleg Szlovákiában történne, mivel az adórendszer és a bürokrácia kisebb mértékű. Derűlátásom másik, fő oka, hogy úgy érzem a határok megszűnésével, nagyon sok lehetőség nyílik a képzett fiatalság számára. Már nem is csak Európában lehet gondolkozni, hanem számításba jöhetnek olyan országok is, mint például az Egyesült Államok vagy Kanada is. A modern kor tudásközpontú, ezért úgy érzem nemzetiségi akadályai nincsenek többé a munkavállalásnak. A külföldi munkavállalásnak számos előnye van, azonban a hátrányos oldalairól is említést kell tenni. A nyilvánvaló előnyök között emlí thetjük, hogy egy alacsonyabb fejlettségű és életszínvonalú országból egy magasabb életszínvonalra lehet váltani. Az idegen nyelv állandó használata, begyakorlása nagy előnyt jelenthet a későbbiekben, ha hazatérésre kerül a sor. A külföldön töltött idő s zélesíti a látókört. Elképzelhetőnek tartom, hogy jelentősen megváltoztatja az ember gondolkodásmódját, világlátását. Arra viszont bizonyosan szolgál, hogy összehasonlítási alapot szolgáltat. Azokat a munkaköri tapasztalatokat, amelyeket egy magasabb fejl ettségű gazdaság vállalatainál nyerünk, a fejlődésünket szolgálja, illetve otthon is fel lehet használni. Ez a jelenség egyébként az anyaállam érdekeit is szolgálja. Fontos hozadéka a külföldön töltött időnek, hogy a családtól való távollétben egy önállós ulási, önellátási folyamat is lezajlik. A negatívumok közé sorolható, talán a legnyomasztóbb hatású a családtól és szülőföldtől való távollét. A munkahelyi problémák is súlyosabbnak tűnhetnek fel, ha nincsenek jelen a személyhez legközelebb állók, akikkel meg lehet beszélni azokat, illetve bármilyen más gondolatokat. Egy eltérő kultúrájú közegbe történő beilleszkedés sokszor megoldhatatlan akadályokat jelenthet, vagy legalábbis meggátolja a hosszú távú letelepedés lehetőségét. A helyi kultúra hatással van a környezettel kialakítandó kapcsolatokra, valamint az életforma kialakítására. Tartósan nehéz elviselni egy a neveltetésünkkel és egyéniségünkkel idegen állapotot. Véleményem szerint az előnyöket és hátrányokat mérlegelve jó döntés, ha nem is mindjárt ö rökre, de kipróbáljuk a külföldi életet, mert egy magasabb szintre juthatunk általa, de legalábbis nem vethetjük azt a szemünkre, hogy nem volt bátorságunk belevágni. Ha ennyire szabadon lehet a világban mozogni, és keresni az otthoninál jobb lehetőségeke t, felmerül a kérdés mennyi idő után tér haza az ember, ha egyáltalán hazatér. Akár karrierépítésről, akárcsak pénzkeresésről beszélünk a külföldi munkavállalással kapcsolatban, egy hosszú folyamatról van szó. Nagyon ritkán beszélünk ”csak” egy vagy két é vről. A megtelepedés, álláskeresés, valamint baráti kapcsolatok kiépítése sok időbe telik. Ha sikerült egy új, sikeres életet kialakítani, felvenni egy új életritmust, valószínű, hogy az már hosszútávra szól. Eltekintve a látogatásoktól, mi az, ami egy sik eres külföldi lét után hazahozhatja az embert? Itt persze különbséget kell tenni attól függően, ki, milyen távol választ magának új otthont, mennyire lényegesek a kulturális különbségek, esetleg földrajzi adottságok. Úgy gondolom, hogy a család tartós hiá nya idézheti elő azt, hogy az ember egy hosszabb idő után még is hazatér és otthon telepszik meg. Fordított esetben a család települ ki külföldre, ez azért szerintem ritkább. Másik lényeges dolog a párválasztás. Ha az ember külföldre megy dolgozni, akkor valószínűleg párt talál magának, esetleg gyerekei lesznek. Mennyire akarja az illető, hogy az utód ne magyar közegben nőjön fel. Az szerintem nem elégséges, hogy a gyermek meg van tanítva magyarul. Nem lesz része magyar oktatásban, nem lesznek meg a magyar gyökerei, azt nem lehet csak úgy átadni. A szülőföld, az otthoni közeg utáni vágyódás is nagy méreteket ölthet hosszú külföldi tartózkodás alkalmával.
