Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-05
17 Értesüléseink szerint Boros János is fontolgatja az indulást, Máté András pedig már a néhány héttel ezelőtti SZKTn bejelentette: újabb mandátumra pályázik. Mátéra nem érvényes az MPPnek szánt RMDSZintelem? Az RMDS Z – MPP egyeztetések alkalmával a szövetség egyik feltétele a polgári pártiak felé az volt: nem indíthatnak olyan jelöltet, aki az idei önkormányzati választáson nem nyerte el a magyar választók többségének támogatását. Ez mindenekelőtt Szász Jenőt, Csinta S amut és Orbán Árpádot ütötte volna el az indulástól, amennyiben a megegyezésre sor került volna. Szász Hargita megye tanácselnöki, Csinta Sepsiszentgyörgy polgármesteri, Orbán pedig Székelyudvarhely polgármesteri tisztségéért vívott harcban maradt alul. Ké rdésünkre, hogy ez a kitétel érvényese az RMDSZjelöltekre is, nevezetesen Máté Andrásra, aki Kolozs megyei tanácselnökjelöltként harmadik helyen végzett, a képviselő úgy értékelte: rá nem lehet ezt vonatkoztatni. Máté értelmezése szerint a Szövetségi Áll andó Tanács határozata csak azokra vonatkozik, akik a júniusi választásokon elvesztették a korábban betöltött tisztségeket. Megyei tanácselnöki szereplését értékelve a képviselő hangsúlyozta: úgy véli, hogy beváltotta a hozzá fűzött reményeket, valóban húz ónév volt, Kalotaszegen például 200al több voksot kapott, mint az RMDSZ megyei listája. Elmondta azt is: Kolozs megye több régiójából is felkérték, induljon az illető választókerületben, ő azonban Kalotaszeget választja. Ennek ellenére ő továbra is Kolozs megye magyarságát kívánja képviselni a törvényhozásban, amennyiben mandátumot szerez, vidéki parlamenti irodáit sem számolja fel. Torockót hozzácsapták a Mócvidékhez Fehér megyét öt képviselői és két szenátori körzetre osztották fel – tudtuk meg Rácz Le vente megyei RMDSZ elnöktől, aki elmondta: nincs megelégedve a körzetek felosztásával. Aberráns helyzet alakult ki, mert a magyar többségű Torockót leválasztották Nagyenyed körzettől, és a Mócvidékhez csatolták. Így annak a választókörzetnek, ahova Nagyen yed is tartozik, csak 16,41 százaléka magyar. Gyulafehérvár képviselői körzetének már csak 2,48 százaléka, Szászsebesnek 3,77 százaléka, Cugirnak 1,48 százaléka, míg Topánfalvának 2,24 százaléka magyarajkú. A két szenátori körzet Nagyenyed és Gyulafehérvár köré csoportosul, Enyeden 10,42, Gyulafehérváron pedig 2,06 a magyarság aránya. A megyei elnök elmondta: utoljára 1990 – 1992 között volt képviselője és 19921996 között volt szenátori képviselete Fehér megyének a parlamentben. Természetesen ott lát jobb es élyt az elnök, ahol nagyobb a magyarság számaránya, de elmondta: feltételezések szerint kisebb magyar közösségek is juttathatnak a parlamentbe képviselőt vagy szenátort – ha kedvez a szerencse a visszaosztáskor. Szilágycseh körzetben szinte biztos a képvi selői mandátum Szilágy megyében négy képviselői és két szenátori körzetben szavazhat a lakosság a parlamenti választásokon. Fekete Szabó András szenátor szerint a négy képviselői körzet: Zilah, Szilágycseh és környéke, Szilágysomlyó és környéke, valamint Zsibó és környéke. A szenátori körzetek a zilahi és zsibói választókerület és a szilágycsehi és szilágysomlyói választókerület összevonásából születtek meg. – RMDSZ szempontból az elosztás a lehető legjobb, hiszen Szilágycseh körzet, ahol a lakosság több mint fele magyar, 99 – 100 százalékos képviselői mandátumot jelent. A szenátori körzetek közül SzilágycsehSzilágysomlyó körzetében az RMDSZ jelöltje kaphatja a legtöbb szavazatot, de nem éri el a fele plusz egyet, ezért az újraosztáskor dől el a szenátori s zék sorsa. Elmondta: Szilágy megyének 1992 óta folyamatosan van egy képviselője és egy szenátora is a parlamentben. Hivatalos pályázatot még nem nyújtott be senki, de Seres Dénes képviselő, Széman Péter és jómaga is bejelentette, hogy indulna az idei parla menti választásokon. D. I. – Sz. K. vissza Javaslat a minimálbér emelésére Felvidékma 2008.08.05.
