Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-28
8 Az RMDSZ és az MPP között jogilag bejegyzett választási koalíció nem született, mivel az veszélyeztette volna a parlamenti bejutást, ugyanis a vál asztási küszöb így a pártoknak megszabott öt százalékról nyolcra emelkedne. A Markó Béla ajánlotta „belső koalíciót” a Szász Jenő vezette polgári párt nem fogadta el, mivel kevesellte a felajánlott biztos befutó helyek számát. Szilágyi Zsolt, EMNT alelnök szerda délutáni közleményében úgy vélekedik: „A jelek szerint az RMDSZ nem csupán az MPPvel, de az EMNTvel sem kívánt megegyezni. A tárgyalásokat tulajdonképpen az RMDSZ látszatteremtő kommunikációs gyakorlatnak használta.” A szavazás azon módja, mely s zerint személyekre és nem pártlistára lehet voksolni, nehéz feladat elé állítja a román pártokat. Megtörténhet ugyanis, hogy vezető politikusaik nem kapnak elegendő szavazatot, így nagy körültekintéssel kell kijelölniük a körzeti jelöltjeiket. A parlamentb e azonban az a párt is bejut majd, amely nem érte el a megszabott ötszázalékos küszöböt, azonban mandátumot szerzett legkevesebb hat képviselői és három szenátori körzetben. FH vissza Hideg, háború: bekeményít a NATO Grúzia ügyében Hírszerző 20080827 14:59 Felszólították a NATOtagországok szerdán Oroszországot, hogy vonja vissza döntését, amelyben elismerte a Grúziához tartozó DélOszétia és Abházia függetlenségét. A szövetség döntéshozó tanácsának szokásos heti ülését követően kiadott közös brüsszeli közleményében a 26 tagország arra figyelmeztetett, hogy az elismerés nemzetközi határozatokat sért, és megkérdőjelezi Oroszország elkötelezettségét a kaukázusi béke és biztonság megőrzése iránt. A dokumentum az ENSZ Bizton sági Tanácsának több határozatára tett utalást, valamint úgy ítélte meg, hogy nem áll összhangban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elveivel sem, márpedig az utóbbiak "alapozzák meg Európa stabilitását". Megismételte a NATO azt a kö vetelését is, hogy Moszkva tartsa be a grúziai rendezésre vonatkozó hatpontos nemzetközi tervet, amelyet az orosz elnök is aláírt. "Grúzia normalizálódása, biztonsága és stabilitása fontos a szövetségnek" - áll a közleményben, amely ismételten a volt szov jetköztársaság területi épségének tiszteletben tartására sürgette Moszkvát. A NATO a fegyveres konfliktus miatt már a múlt héten döntött arról, hogy felfüggeszti együt tműködését Oroszországgal, amíg az vissza nem vonja csapatait a három hete kezdődött összecsapások előtti pozíciókba. A szövetség az első nemzetközi szereplők közé tartozott kedden, amelyek elítélték, hogy Dmitrij Medvegyev orosz elnök aláírta a DélOszét ia és Abházia függetlenségének orosz elismerésére vonatkozó rendeleteket. Jaap De Hoop Scheffer főtitkár rögtön elutasította az orosz lépést, leszögezve: "Ez számos olyan ENSZ biztonsági tanácsi határozat közvetlen megsértését jelenti, amelyeket maga Orosz ország is támogatott." MTI vissza A Déli Áramlat elkerüli Szerbiát? Vajdaságma 20080827 Oroszország belgrádi nagykövetségén nem tudták megerősíteni a nagykövet bejelentésének autentikusságát, hogy a Gazprom a Déli Áramlat nyomvonala megváltoztatásának a lehetőségét vizsgálja. Annak veszélyét, hogy a Déli Áramlat nem halad át Szerbián, Tomislav Nikolić, a Szerb Radikális Párt vezetője jelezte miután a minap tanácskozott Alekszandr Konuzin orosz diplomatával. A Politika belg rádi lap igyekezett utánajárni a dolognak. Vajon nem csak arról van szó, hogy Moszkva e figyelmeztetéssel igyekszik nyomást gyakorolni Szerbiára, hogy a szkupstina mielőbb becikkelyezze a szerborosz gáz- és kőolajmegállapodást. Aljona Kudravceva sajtóatt asé a Politika érdeklődésére, hogy a nagykövet valóban kilátásba helyeztee, hogy a Déli Áramlat Szerbia helyett Románián halad majd, azzal hárította el a kérdést, hogy nem vett részt a Konuzin és Nikolić megbeszélésén. Saša Ilićnek, a Srbijagas vezérigazg atójának a véleménye szerint a Déli Áramlat építése gyökeresen megváltoztatja Szerbia pozícióját. Ha ily módon rendezik az ország gázellátását, Szerbia 2030 évre biztonságot szerez a szolgáltatás terén, s hosszútávon szavatolja a stabilitást az energiaren dszer működésében, s mindemellett jelentős bevételt is szerez a tranzitból. Ez történelmi lehetőség Szerbia számára, hangoztatta. vissza
