Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-27
10 Medvegyev kikiáltotta – Moszkva elismeri az déloszétek és abházok függetlenségét - A NATO tíz hadihajója a grúz partoknál Népszabadság • Nyilas Gergely • 2008. augusztus 27. Elismerte Oroszország DélOszétia és Abházia függetlenségét, az orosz elnök hétfői televíziós beszéde nyomán. Dmitrij Medvegyevnek a Grúziától elszakadást követelő miniköztársaságok támogatásáról szóló szavai után a napokban egyébként is negatív eredményt produkáló orosz tőzsde szabadesésbe kezdett, hat százalékot veszített tegnapi értékéből. A vezető orosz olajvállalatok ötszázalékos értékcsökkenést könyvelhettek el, az eddig gyengélkedő dollár pedig elérte február óta legmagasabb értékét a rubellel szemben. Oroszországnak nem volt más választása, vélte Medvegyev, miután a grúz elnök, Mikhail Szaakasvili augusztus 8án fegyveres úton próbálta visszaszerezni az ellenőrzést a szakadár területek felett. Az akcióra vál aszul Moszkva az orosz békefenntartók és a civilek védelmére hivatkozva bevetette hadseregét a grúz erők visszaverésére, ellenőrzése alá vonva DélOszétián kívüli területeket is. - Grúzia villámháború útján, a világot kész tények elé állítva akarta fegyver rel, egy egész nép megsemmisítésének árán rendezni a kérdést - mondta az elnök. Hozzátette: az események után mind DélOszétia, mind az elnök állítása szerint hasonló agresszió előtt álló Abházia kiérdemelte az önrendelkezés jogát. Oroszország a helsinki z áróokmányt, és az ENSZ alapokmányát figyelembe véve állt ki a 70 ezer lakosú 3,9 ezer négyzetkilométeres DélOszétia, valamint a 150 ezer lakosú, 8,6 ezer négyzetkilométeres Abházia elismerése mellett - mondta Medvegyev. A döntés révén a Kreml immár form álisan is szembemegy azzal a hatpontos, Nicolas Sarkozy francia államfő által Moszkvában augusztus 12én tető alá hozott rendezési egyezménnyel, amelyet mind az orosz elnök, mind grúz kollégája aláírt. Oroszország erővel meg akarja változtatni az európai határokat - reagált a bejelentésre Mikhail Szaakasvili. A grúz elnök televíziós beszédében elutasította, minden jogi alapot nélkülözőnek minősítette a moszkvai lépést, amely szerinte nem jár semmilyen jogi következménnyel sem a kaukázusi országra, sem a v ilág többi részére nézve. Oroszországot azzal vádolta, hogy magához akarja csatolni egy másik állam területét, amire szerinte nagy európai ország részéről nem volt példa a földrészen a náci Németország és Sztálin néhai szovjet diktátor óta. Szaakasvili han gsúlyozta, hogy Tbiliszi békés eszközökkel fog küzdeni az ország területi egységének helyreállításáért. "Kétség sem fér hozzá, hogy Grúzia egy és oszthatatlan lesz" - mondta. Eközben tovább nő a hivatalosan humanitárius segélyt szállító NATOhadihajók sz áma Grúzia partjainál. Az amerikai, német, lengyel, spanyol hajók száma már elérte a tízet, ami a Kreml szerint igazolja, hogy a NATO- és EUtagságot célul kitűző grúz vezetés a "Nyugat védelmét" élvezi, és támogatta a konfliktus kirobbantását is. Fél év re felfüggeszti Oroszország a békefenntartói együttműködést a NATOval - hangzott el Moszkvában. A munkáját időlegesen felfüggesztett NATOOroszország tanács orosz főtárgyalója szerint ez egyelőre nem vonatkozik az Afganisztáni békemisszióra, amelynek logi sztikai ellátásához az orosz fél biztosítja saját területét, legalábbis egyelőre - hangsúlyozta Dmitrij Rogozin. A politikus hozzátette: Ha a NATOban továbbra is úgy találják, hogy a békefenntartók ellen tüzet nyitó Szaakasvili tagságra méltó, akkor nem k ár a katonai szervezetért. Moszkva hamar rendezni kívánja a függetlenség elismerésével jogi vákuumba került, 15 éven át békefenntartóként jelenlévő orosz erők helyzetét is, katonai együttműködés aláírását kezdeményezve DélOszétiával és Abháziával. "Or oszország csak egy olajfolt" Zsákutcába lavírozta magát Oroszország a Kaukázusban, amely miatt elszigetelődés fenyegeti, ráadásul a déloszétiai katonai fellépés az orosz hadsereg gyengeségeire is rámutatott, nyilatkozta lapunknak Alekszandr Polovinkin. A tartalékos vezérőrnagy szerint - aki a Kremllel mára szembekerült Mihail Kaszjanov miniszterelnöksége alatt, 2003 végéig felügyelte a hadiipar stratégiájának kidolgozását, a védelmi erők finanszírozását, valamint a nemzetközi haditechnikai együttműködést - úgy látja, sem jogilag, sem katonailag nem igazolható, hogy az orosz erők DélOszétián kívüli grúz területeket is ellenőrzésük alá vontak, még akkor sem, ha Mikhail Szaakasvili grúz elnök akciója meggondolatlan és elítélendő lépés volt.
