Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-23
18 Ladányi Lajos: Szervezetten a szórványban is Felvidék.ma • 2008.08.23. Ladányi Laj ost, az MKP Országos Elnökségének tagját, a Zoboralja Közhasznú Társaság elnökét – a Beszéljük meg rovatunkba érkező olvasói kérdések alapján – budapesti szórványkonferencia után kérdeztük, melyen egy előkészítő bizottság alakult egy szórványtanács létreho zására. Mi lesz ennek a jövendőbeli tanácsnak a célja? – Olyan programok kidolgozása és azok megvalósításának segítése, amelyek segíthetik a szórványban élő magyarság helyzetét. Például a szórványban élők számára közösségi találkozóhelyek létrehozása, is kolabuszok szervezése, távoktatási programok indítása - természetesen a kör még sok egyéb dologgal bővülhet. Olvasói kérdéseink között a Csemadok elnöke, Hrubík Béla jegyezte meg, hogy a Felvidéken a Zoboralján kívül, máshol is élnek magyarok szórványban. Az ő regionális képviselőiket nem kellene már bevonni ezekbe a konferenciákba? – Nincs szó kirekesztésről. Az első szórványkonferenciánk, amely a Magyar Koalíció Pártja és a Zoboralja Közhasznú Társaság kezdeményezése során valósult meg, Alsóbodokon volt , és teljesen nyílt volt. Az interneten meghirdettük, jelentkezhetett rá bárki. És voltak, akik éltek is ezzel. Az, hogy milyen lesz a szórványtanács összetétele, ma még nem ismert, szeptember elején, Ausztriában fog először ülésezni az előkészítő bizottsá g. Örömmel veszem, ha Hrubík Béla megosztja velem a szórványsorssal kapcsolatos javaslatait, észrevételeit. Viszont miután az első szórványkonferencián, melyen a szórványsors kiváló ismerői vettek részt nem csak Európából, hanem még a tengeren túlról is, m i megfogalmaztuk a szórványtanács felállításának szükségességét, a magyar kormánykörökben is elhangzottak hasonló tartalmú szándéknyilatkozatok, legutóbb - augusztus 20án - Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől. Mi készen állunk arra, hogy egyeztessük velük az elképzeléseinket. Az iskolabusz a Zoboralján - ahol élsz - már ismert és működő dolog. Vajon még mindig van munkája annak az iskolabusznak, melyet több mint tíz évvel ezelőtt azért „találtál" ki, hogy azok a zoboraljai gyermekek, akiknek községében nin cs magyar alapiskola, szintén az anyanyelvükön tanuljanak? – Az iskolabusz azóta is folyamatosan létezik és hordja a gyermekeket. Természetesen fizikailag ma már nem arról a buszról van szó, mellyel 1994ben megkezdtük a gyermekszállítást, hiszen az évek alatt elhasználódott. Nagy öröm számomra, hogy azon gyermekek közül, akiket még valamikor sofőrként én hordtam a nagycétényi alapiskolába, ma már egyetemisták is vannak, egyrészt a komáromi Selye János Egyetemen, illetve magyarországi felsőoktatási intézmé nyekben is. Mára tehát egyértelmű, hogy volt értelme ezt csinálnunk, és ezt mások is így látták, mert azóta követőink is vannak. Például iskolabusz áll ma már az óvári és a pozbai gyerekek rendelkezésére is. Különben Óváron szeptemberben adjuk át az új isk olabuszt, az előző 12 évig szolgálta az óvári és környékbeli diákokat. Az oktatásügynél maradva, volt egy másik kezdeményezésed is, az alsóbodoki magyar magánközépiskolának a megalapításának a segítése. Érdemes volt? – Ez a dolog szorosan összefügg az is kolabusszal. Ugyanis, az oktatásügy esetében mindig hosszú távon kell gondolkodnunk. Ha azt akarjuk, hogy magyar alapiskolába járjanak a magyar gyermekek, akkor középiskolát is kell biztosítanunk a továbbtanulás érdekében. Természetesen csak akkor jelentke znek ide diákok, ha jó az iskola. Most szeptemberben folytatódik a tanítás, és próbálunk állandóan újítani is. Az idegenforgalmi oktatás elméleti részét szeretnénk kiterjeszteni a gyakorlatra is, és ehhez csehországi, magyarországi és lengyelországi partne riskolákkal folytatunk tárgyalásokat. Tavaly augusztusban a NKÖM pályázatot írt ki a szórványvidéken iskolába járó bejáró tanulók útiköltségtérítésére. A program Nyílt közoktatási pályázat címen futott. Az idén is várható ennek a pályázatnak a kiírása?
