Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-22
25 "Ez a bocsánatkérés azonban mindenekelőtt az akkori dikta tórikus államhatalmat működtető MSZMP jogutód pártjának erkölcsi kötelessége. Meggyőződésünk, hogy a kommunista bűnök esetében sincs helye a felelősség elkenésének vagy szétterítésének" - reagált Hiller István bejelentésére a Fidesz. vissza A csehszlovákmagyar határ szó szerint a harcokban született meg – Politikai párhuzamok Új Szó 2008. augusztus 20. szerda Ha valaki úgy véli, hogy a kaukázusi háborút Grúzia kezdte a szeparatisták elleni fellépésével, akkor annak na gyon kritikus álláspontot kellene elfoglalnia Csehszlovákia megalakulásával kapcsolatban is - írta szerkesztőségi kommentárjában tegnap a Lidové Noviny című konzervatív cseh lap. Az újság szerint az 1918ban megalakult csehszlovák állam ugyanis csak azutá n lett működőképes, hogy erővel letörte a határ mentén élő német szeparatistákat. Prágának a katonai kalandban négy szeparatista régiót kellett lecsendesítenie, miközben civilek haltak meg, míg a csehszlovákmagyar határ szó szerint a harcokban született m eg - fejti ki Zbyněk Petráček. Természetesen Csehszlovákia és Grúzia esete nem teljesen egyezik, de „elvi alapon elítélni Grúzia igyekezetét saját szuverenitásának érvényesítésére Csehországban a cseh tapasztalatok és érdekek tagadásaként hat“ szögezi le a lap. Csehszlovákia a Habsburg, Grúzia pedig a szovjet birodalom szétesése után alakult meg, mindkét esetben államalkotó nemzetek milliói maradtak a határokon kívül. A cseh határ mentén élő németek inkább vonzódtak Bécshez és Berlinhez, mint Prágához, s joggal tették fel a kérdést: ha a csehekre érvényes a nemzetek önrendelkezési joga, akkor ránk miért nem? Akkor a csehszlovák kormány úgy viselkedett, mint most Tbiliszi, és hadsereget küldött a lázongó régiókba. A nemzetközi helyzet azonban mindkét esetb en eltérő volt, s Csehszlovákia azonnal nemzetközi támogatástkapott és elismerték jogát a németek lakta területekre. A cseh hatóságok fellépése következtében a németek lakta területeken civilek haltak meg. Még rosszabb volt a helyzet a magyar határon, amel y a hadsereg „menetelése“ közben alakult ki. „Ha egy új állam megpróbálja érvényesíteni szuverenitását, azt sosem teszi kesztyűs kézzel. Mi a magunk esetében ezt elfogadjuk, de Grúziától megtagadjuk?“ - teszi fel a kérdést a kommentár végén a szerző. A tek intélyes újság kommentárja arra a belpolitikai vitára reagál, amely azután robbant ki, hogy a cseh vezetés nem egységes a grúziai események megítélésében. Míg Mirek Topolánek kormányfő és Karel Schwarzenberg külügyminiszter egyértelműen Grúzia mellett állt ki, és élesen elítélte az orosz beavatkozást, addig Václav Klaus államfő Grúziát okolja a háborúért és megértően kezeli Oroszország szerepét. Schwarzenberg nyíltan bírálta az államfőt, s kijelentette, hogy Klaus egyoldalúan látja a helyzetet. Az ellenzéki szociáldemokrata párt és a kommunista párt ugyanakkor kiállt az államfő véleménye mellett, s támogatásáról biztosította azt. (Kokes János) vissza A Szent Istváni gondolatot hozta Beregszászba az elnök KISZO 2008.08.21. Beregszászban a római katolikus templom kertjében áll Szent István mellszobra. Az egyik legbecsesebb köztéri emlékmű ez, amelyre féltőn tekintünk. Minden évben megemlékezést tartanak itt. Idén sem volt ez másként. Augusztus 19én, az ünnep előnapján Sóly om László, a Magyar Köztársaság elnöke is Beregszászba érkezett, hogy együtt legyen a kárpátaljai magyarokkal. A Magyar Köztársaság elnökét és kíséretét Gajdos István polgármester, az UMDSZ elnöke fogadta. A delegáció a polgármesteri hivatalból a Szentk ereszt Római Katolikus templomba ment, ahol a három történelmi egyház püspökei és
