Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-22
24 válasz. A funári akadékoskodásokat igyekeztünk figyelmen kívül hagyni. Azóta változott a polgármesteri hivatal hozzáállása: évek óta ismételten elhangzanak olyan kijelentések, hogy kiemelten támogatják a rendezvé nyt, s ez nem csak anyagi, hanem erkölcsi támogatást is jelent. – A Maroknyi néptánccsoport jelen volt mindegyik rendezvényeteken. Milyen emberi kapcsolatok születtek ebből a szoros együttműködésből? – A délbánsági Maroknyi néptánccsoporttal kialakult b arátság régi keletű. Pancsován laknak, s a bukovinai székely kitelepítettek utolsó leszármazottai. Számukra fontos, hogy határon túli magyar néptánccsoporttal tartsák a kapcsolatot, s így „erőt kapjanak”. Volt olyan is, hogy mi a délszláv háború közepette vendégszerepeltünk Pancsován. Az együttes egyes tagjai már nem beszélik jól a magyar nyelvet, de a magyar néptáncokat és népzenét sikerült elsajátítaniuk. Jelenlegi vezetőjük Győrffy Sándor. – Milyen volt a kolozsváriak hozzáállása a néptáncfesztiválhoz az évek folyamán? – Évrőlévre nő az érdeklődés, de még így is úgy vélem: a kolozsvári magyarság nem követi kellő figyelemmel e Szent Istvánnapi rendezvényt. Idén hét autóbusznyi magyarországi magyar és egy autóbusznyi osztrák turista kolozsvári programjá ban szerepelt az a vasárnapi szentmise, amelyen a néptáncfesztivál résztvevőit köszöntötték. Sajnos, a mostani kolozsvári gálán sem volt telt ház a Diákművelődési Házban. Mi ezt a rendezvényt nem magunknak, öncéltól vezérelve szervezzük meg évről évre, han em a helyi magyar közösségért. Sokkal fogékonyabbaknak bizonyultak a magyarfenesi, kalotaszentkirályi, kidei és zsoboki lakosok, akik a néptáncfesztiválban kulturális életük fellendülésének egyik momentumát látják, a települések mindegyike saját rendezvény ének tekinti a fesztivált. – Milyen terveitek vannak az elkövetkező években? – Azt szeretnénk elérni, hogy a rendezvény ne korlátozódjék Kolozs és Szilágy megyére, hanem bevonjuk Székelyföldet is – pontosabban Maros és Hargita megyét. Egy rendezvényünk m ár így zajlott: akkor erdőcsinádi, székelykeresztúri és székelyudvarhelyi helyszíneken léptünk fel. Ez csak az anyagiaktól függ, s reméljük, hogy jövőre sikeresen pályázunk EUs támogatásra is, s így megvalósulhat ez az elképzelés. Másrészt szeretnénk jobb an közelíteni a kezdeti elképzeléshez, és minél több kisebbségi tánccsoportot meghívni. vissza Hiller István bocsánatot kért a bevonulásért Új Szó 2008. augusztus 21. csütörtök Budapest| Hiller István kulturális minis zter a kormány nevében bocsánatot kért a negyven évvel ezelőtti magyar részvétel miatt a prágai tavasz leverésében. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés több tagállamának, köztük a Magyar Népköztársaság hadseregének 40 évvel ezelőtti bevonulása Csehszlováki ába "agresszió volt, támadás a szabadabb gondolkodás és a szabadabb cselekvés ellen" - mondta Hiller István csütörtökön Budapesten, a kormányszóvivői tájékoztatón, a Magyar Köztársaság kormányának megbízásából tett politikai nyilatkozatában. "Ez akkor is így van, ha a magyar csapatok szovjet kényszer hatására vettek részt a megszállásban" - fűzte hozzá az oktatási és kulturális miniszter. Mint mondta, a prágai tavasz vérbefojtása világos és egyértelmű bizonyíték volt arra, hogy a szovjet típusú hatalomgya korlás megreformálhatatlan, alkalmatlan a változásra. A brezsnyevi tankok a csehszlovák kezdeményezéseket elnyomhatták, de a prágai tavasz nem volt hiábavaló: szellemi és politikai mozgalmak egyik alapja lett keleten és nyugaton Európában - mutatott rá, h ozzátéve, hogy az 1968as prágai tavasz 1956 magyar forradalmával együtt a rendszerváltozás előkészítője volt a régió országaiban. "A bevonulás, a prágai tavasz leverése gyalázat és szégyen" - fogalmazott Hiller István, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar részvétel ügyében a rendszerváltás utáni szabad Magyarország kormányainak is adósságuk van. Mint mondta, a bocsánatkérés erkölcsi kötelesség. "Bocsánat" - zárta nyilatkozatát a miniszter. A Fidesz közleményben reagált; CserPalkovics András, a párt helyettes szóvivője az MTIvel közölte: van helye bocsánatkérésnek olyan, két nép kapcsolatát hátrányosan érintő sajnálatos történelmi esemény miatt, mint az 1968as csehszlovákiai bevonulás.