Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-19
16 lehet és kell változtatni. Megfelelően megalapozott tudással már könnyű megtanulni az államnyelvet. Nekem is sikerült! Beregszászi vagyok, magyar iskolát végeztem, de már az iskolában sikerült jól megtanulno m az akkori államnyelvet, az oroszt. Sőt az ukrán nyelvvel is sikerült megbirkóznom, pedig erre soha nem tanítottak, de felnőttként már könnyebb volt megtanulni. A fiamis magyar tanintézményben, a Beregszászi Magyar Gimnáziumban tanul, és igyekszem minden segítséget megadni neki, hogy megtanulja az ukrán nyelvet. Mint minden szülő, én is a legjobbat szeretném a gyermekemnek, de csakis úgy, hogy megmaradjon magyarnak. vissza Badó Zsolt Gázcsap és harckocsi ÚMSZ Bogdán Tib or | 20080819 Talán nem járnak messze az igazságtól azok a politikai megfigyelők, akik szerint a grúziai válság kiindulópontját a bukaresti NATOcsúcs jelentette, ahol Tbiliszi csak ígéretet kapott a NATOtagságra. Két hét sem telt el ugyanis ez után, és Moszkva „államközi” kapcsolatokat létesített a déloszétiai szeparatistákkal, majd Vlagyimir Putyin, még orosz államfőként, goromba hangú telefonbeszélgetésen világosította fel Szaakasvili grúz elnököt arról, hogy mennyit is ad a Nyugat véleményére. Mindez előrevetítette Grúzia lerohanását, a nyugati nagyhatalmak azonban nem sokat tettek a konfliktus megelőzéséért. Pedig ha 2001. szeptember 11. után, mint mondják, a világ végképpen megváltozott, akkor most, az orosz agresszió nyomán, a Feketetenger t érségében a helyzet visszarendeződni látszik, mégpedig a Kreml nagyhatalmi szájíze szerint. Kettős fronton vívott harcában Moszkva sikeresen alkalmazza kettős fegyverét: Nyugat felé a földgázcsapokat, keleti irányban pedig a harckocsikat. Így bár a térsé gben három NATOtagállam is létezik, a Feketetenger – Traian Băsescut idézve – „orosz tóvá” változott. A Nicolas Sarkozy által közvetített fegyverszünet értelmében az orosz csapatokat kivonják Grúziából, ez azonban jócskán elhúzódhat – lásd Transznisztr ia esetét – , a megállapodás nem ír elő rá határidőt, amit Moszkva nem győz hangsúlyozni. Ráadásul Sarkozy arról beszélt, hogy az orosz egységek 10 kilométeres szélességű sávban grúz területen maradhatnak. Az orosz fél hétfőről máris mára halasztotta a ki vonulás megkezdését – majd elválik, lesze erre újabb terminus is – , és jó előre leszögezte, hogy mivel a csapatok sem egy nap alatt hatoltak be, a távozás is hosszabb időt vesz majd igénybe. (Mintha megszállni vagy elhagyni egy országot egyforma erőbedobá st igényelne.) Egyelőre az orosz hadsereg a fegyverszünet után további 25 kilométert haladt előre. Katonapolitikai szakértők nem tartják kizártnak, hogy Moszkva Kaszpi városát tekinti Grúzia és DélOszétia tulajdonképpeni határának, így az sem zárható ki , hogy Grúzia elveszíti területének egy részét. A jelek szerint a csapatkivonás alighanem formális gesztus marad. A New York Times tegnapi internetes kiadása az amerikai hírszerzésre hivatkozva arról számolt be, hogy az oroszok DélOszétia területén megk ezdték az SS – 21es taktikai rakéták kilövőállásainak kiépítését. George Bush amerikai elnök crawfordi ranchán mégis „némi előrelépésről” és „reménysugárról” beszélt, és csak annyit üzent orosz kollégájának, hogy Abháziának és DélOszétiának „vitán felül” továbbra is Grúziához kell tartoznia. A nagy kérdés viszont mindezek után az, hogy Washington szerint Grúziának hova kell majd tartoznia – azazhogy véletlen kisiklás vagy pedig előre eltervezett „malőr” volte az ország NATOmeghívásának elhalasztása a bu karesti csúcson. vissza
