Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-16
8 Az ÚMSZ kritik ájára adott válasza alapján Soós Sándor, az EMI elnöke szerint „érezhetően van egy bizonyos fokú nagymagyarkodás, de semmiféle szélsőjobboldali túlzásokba nem esnek az emberek”. Nos, ha a cikk eddigi idézetei nem voltak elég meggyőzőek, akkor hadd mutassun k meg egy a csütörtöki Kárpátiakoncerten készült EMItáboros videót is. Ebben egyszerre láthatunk árpádsávos zászlót, a náci „Sieg heil”t szalutáló gárdásokat és a tipikus „Vesszen Trianonozást”: De ha valakinek ez sem elég, akkor nézze meg a Kárpátia koncert egy másik csúcspillanatának a felvételét, mikor a tömeg az énekessel együtt ordítja torka szakadtából a román szomszédainkra cseppet sem hízelgő „bocskoros oláhokat”: Nos, ebben a szellemben neveli az EMI táboraiban az erdélyi magyarok 3.0ás gen erációját, a mostani legfiatalabbakat. Nem könnyű észrevenni, objektívenn megítélni egyetlen nemzetnek sem a saját szélsőségeseit. Még nehezebb feladat ez egy kisebbségi sorsban rekedt népcsoportnak, ahol a hazafiság, a nemzetszeretet hatványozottabban fon tos, megmaradást erősítő érzés. szélsőséges csatolt állományokra egyáltalán nincs szükség Jóval könnyebb a másik szélsőségességét (pl. a román Noua Dreaptáét vagy a Konzervatív Pártét) észrevenni, hisz az fáj. Kérdezik sokan, mi a baj azzal, ha az én nemzetem fiatal szervezete hazafias tábort szervez, a nemzet szeretetére, megbecsülésére buzdít? Eddig semmi. Ők azonban nem értik, hogy itt már ennél többről van szó. Itt már a másik, vagy a más gondolkodású utálatán van a hangsúly, az áruló nemzettársai nk, a liberálisok és baloldaliak, a románok, a melegek, a zsidók utálatán. Nem veszik, vagy nem akarják észrevenni azt sem, hogy a nemzetszeretethez nem kapcsolódik szükségszerűen sem a gárdákba tömörülés, sem a terrorizmus dicsőítése, sem a szeparatizmus, sem a fundamentalista vallásosság. A nemzetedet lehet ésszerű, racionális keretek között, mások és másfélék iránt toleráns módon is szeretni. Ezekre a szélsőséges csatolt állományokra egyáltalán nincs szükség ahhoz, hogy magyarnak érezzük magunkat, tiszte ljük, szeressük, továbbvigyük a kultúránkat, örökségünket. Még mindig túl kevesen akarják észrevenni, hogy mis is zajlik az EMIben, annak táboraiban már 5 éve. Lehet, igaza lesz a Magyar Gárda elnökének: meg kell várjuk, míg ez a generáció beérik, és cs ak akkor vesszük észre. Csak jó lenne közben nem behunyni a szemünket és legyinteni. Európa több, nagyobb létszámú etnikai kisebbség élete vált pokollá az utóbbi két évtizedben. Az ilye sfajta szélsőséges nevelés minden esetben az egyik gyökere volt ezeknek. Ébresztőt kell fújni mindkét oldalon, nálunk is. vissza Ahány völgy, annyi nép Népszabadság • D. P. • 2008. augusztus 16. Azt tartják, a Kauk ázusban ahány völgy, annyiféle nép, nemzetiség él. Viharos történelmük során széttagolódtak, néhány tízezresszázezres közösségekké koptak, egy részüket a térség domináló regonális hatalmai (mindenekelőtt Oroszország, Irán/Perzsia, az ottomán birodalom/Tör ökország, Grúzia) közti sok évszázados vetélkedés, küzdelem szétszórta, egymás ellen kijátszotta. Közösségeik élnek a többi között a KözelKeleten, Törökországban, Kazahsztánban (sztálini népdeportálások), Iránban. Az eloroszosított arab eredetű muhadzsirs ztvo (menekültség, emigráció) szó ezeknek a kaukázusi
