Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-31
20 Kisebbségvédelem és antidiszkrimináció Az Európai Unió szigorítaná a diszkrimináció elleni fellépést. Hogyan ellenőri az antidiszkriminációs elvek betartását a tagállamokban? – Az antidiszkriminációs irán yelvek tartalmaznak ún. jelentéstevési kötelezvényt is, melyek arra kötelezik a tagországokat, hogy meghatározott időközönként számoljanak be az irányelvek alkalmazásáról. A bizottság mellett működik a szakértők csoportja, valamint az esélyegyenlőségi inté zmények hálózata is, melyek tapasztalatait a bizottság időnként összegzi. A diszkrimináció elleni harc jogalapja, a munka világában, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén, csakúgy, mint az oktatásügyben tehát létezik. Igaz azonban az is – ismereteim sz erint – , hogy ritkán élünk azzal a lehetőséggel, melyet ez a jogszabály nyújt. Várható valamilyen előrelépés, ha érvénybe lép a Lisszaboni Szerződés? Tartalmaz az olyan pontokat, amelyek a kisebbségek védelmével és az antidiszkriminációval foglalkoznak? – A szerződés preambulumának 1 a. cikkelye az európai értékekről szól, melyben ott található, hogy “ Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia , az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbség ekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társ adalmában.” Ez önmagában azért fontos, mert elsődleges jogalapot teremtene másodlagos jogszabály létrehozására, ami megszüntethetné azt a paradox helyzetet, amelyre a kettős standard vonatkozik, ugyanis a csatlakozó tagországokat a koppenhágai kritériumok kötelezik a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, míg a tagországok belső viszonyaira nincs ilyen értelmű kötelezvény. A diszkrimináció tiltását az érvényben lévő szerződés 13. cikkelye is tartalmazza. Az ebből adódó jogszabályok tiltják a faji vagy etn ikai alapon történő megkülönböztetést is, akár közvetlen, akár közvetett diszkriminációról legyen szó. Hasonlóan tiltja a diszkriminációra való biztatást is. Várható, hogy egységes kisebbségvédelem alakuljon ki az EUban, ha még abban sem értenek egyet, m it is jelent az pontosan? – Véleményem szerint előbbutóbb égetően szükségessé válik egy ilyen jogszabály meghozatala vagy az Európa Tanács joganyagának átvétele. A kb. 60 millió bevándorló jelenléte és várható sokmilliós növekedése azonban ezt a folyamat ot kétségkívül fékezheti. Önt a közelmúltban a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság néppárti koordinátorává (FEMM) választották. Ön szerint az EU országaiban főleg mely területeken van még javítani való a nők egyenjogúsága terén? – Látni kell, hogy ez a munka nem könnyű terepen zajlik. Van néhány olyan nehéz kérdés ezen a területen, ahol nehéz egyezségre jutni a néppárton belül is. Bár a felszínen látszólag minden rendben van, vagy legalábbis rendben kellene lennie az egyenjogúság terén, a valóság mást mu tat. A nők szerepe a döntéshozatalban messze elmarad arányuktól, a bérek és fizetések közti átlagos kb. 15%nyi különbség, ami a magánszektorban 25%, a családon belüli erőszak áldozatait tekintve 95% nő, az anyaság társadalmi megbecsültségének hiánya mindmind olyan kérdés, mely nem megoldása vagy legalábbis mérséklése sok tekintetben elmarad nemcsak a kívánalmaktól, de a lehetőségektől is. Szlovákia mennyire illeszkedik (vagy lóg ki közülük?!) a fejlett nyugati államokhoz az anyaság, illetve a gyermekváll alás támogatásában? – A kérdés látszólag egyszerű, de sok összetevője van. Az anyasági szabadság idejét illetően Szlovákia az élen járó országok közé tartozik, az ellátás szintje viszont alacsony. Vannak olyan országok, ahol az anyasági támogatás az előző jövedelem függvényében jóval magasabb, akár az előző jövedelem 90%át is elérheti. Svédországban pl. ezt a jövedelmet garantálja a szociális rendszer abban az esetben is, ha a második gyermek 24 hónapon belül születik. Különösen az ún. szülői szabadság al att biztosított jövedelem meglehetősen alacsony, csakúgy, mint a családi pótlék.
