Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-28
12 A brit politikus, aki az ENSZ képviseletében 2002 és 2006 között vaskézzel irányította BoszniaHercegovinát, úgy véli, hogy az Európai Uniónak a nyomásgyakorlás eszközeként kellene használnia B osznia EUtagsági törekvését, olyan reformok végrehajtására kellene ösztönöznie, amelyek megerősítenék a szarajevói központi kormányt. "Brüsszelnek ellen kell állnia a boszniai állam aláaknázását célzó kísérleteknek, ragaszkodnia kell azokhoz az alkotmány os reformokhoz, amelyek segítségével Bosznia működőképesebbé válhat, és felveheti a küzdelmet a korrupció ellen" - mutatott rá a politikus, aki szerint Brüsszelnek tudatosítania kell a szomszédos Szerbiában: európai integrációs törekvéseiben a siker egyik kulcseleme, hogy támogassa a boszniai államot, és ne segítse a szakadár erőket. MTI Kulin Zoltán: 'Nem a kétnyelvű iskola a megoldás' Kárpátinfo 20080727 12:20:00 Az új ukrán érettségi és felvételi rendszer, valamint az ukrán oktatási kormányzat mo st elkezdett reformjai sok szülőt elbizonytalanítanak, amikor az iskolaválasztásról kell dönteni gyermekeik számára. A kérdéssel kapcsolatban megkérdeztük Kulin Zoltánt, a Kárpátaljai Megyei Állami Televízió- és Rádiótársaság első vezérigazgatóhelyettesét . - Ön szerint mikor jár jobban egy kárpátaljai magyar gyerek, ha magyar, vagy ha ukrán iskolába jár? - A magyar gyereknek ugyanaz az érdeke, mint az orosznak, az ukránnak vagy akár a németnek: hogy anyanyelvén tanuljon. A tudást, az alapfogalmakat anyan yelvén sajátítja el a gyermek, az ukrán vagy korábban az orosz csak második nyelv. A szülő a saját felelőtlenségét leplezi azzal, ha azt hiszi, hogy ukrán iskolába adva a gyereket az jobban fog tudni haladni. Éppen a nyelv rosszabb ismerete miatt fog rossz abbul tanulni. Semmit sem segít a gyerekén, aki már az első osztályban hátrányban lesz, állandóan le kell majd küzdenie az ukrán nyelv hiányos ismeretéből adódó nehézségeket. Ismerek olyan nagyközségeket és falvakat Kárpátalján, ahol a Szovjetunió idején a magyar iskolában mindenki megtanult oroszul. Mindezt olyan közegben, ahol nem éltek oroszok. Azért, mert az iskolában nem a grammatikaszempontú orosz nyelvet oktatták. Most is ez lenne a megoldás, nem kell azt feltételezni, hogy a gyereknek már van egy alapszókincse, amikor iskolába megy. Mert semmilyen szókincse sincs, hisz magyar családból jön. Ahhoz, hogy legyen ukrán szókincse, úgy kell tanítani a nyelvet, mint az angolt, a németet vagy a franciát. Szótárat kell bevezetni, új szavakat kell megtanítan i minden órán, és a következőn azt vissza kell kérdezni, tetszik ez a tanárnak vagy nem, az idegennyelvtanítás módszereivel kell tanítani az ukránt. Nem kell megszüntetni nemzetiségi iskolákat, nem kell kétnyelvű iskolákat létrehozni, mert a kétnyelvű isk ola az első lépés afelé, hogy megszűnjön a nemzetiségi iskola. De ahhoz, hogy ez a probléma megoldódjék, először az ukránok mentalitását kell megváltoztatni, mert ma még nem tudják elképzelni, hogy Ukrajnában az ukrán nyelvet idegenként kell oktatni, márpe dig ez így van. Ott van a skandináv példa: ha egy svéd faluban van egyetlen finn, akkor mindent kiírnak finnül is és finn nyelven is lehet kapni űrlapokat a helyi önkormányzatnál. - Mi a véleménye a mostani oktatási reformokról? - Kilóg a lóláb: tudjuk, hogy az oroszok ellen van a május 26án aláírt miniszteri rendelet megfogalmazva, de azt kell mondjam, rossz sakkozók, nem látják a következő lépést. Nem látják, hogy egy sor nemzetközi bonyodalmat okoz az oktatási miniszternek ez a rendelete. Már most leg utóbb Juscsenko és Sólyom találkozóján is bebizonyosodott, hogy ez így van. A megbeszélések hatására most van remény, hogy a kárpátaljai magyar iskolák nem lesznek kétnyelvűek. Az oroszok, akik most még a nagy számuk miatt el se tudják képzelni, hogy sarok ba lehet őket szorítani, el fogják majd érni a rendelet visszavonását, ha szükségét érzik. Tehát számunkra a legfontosabb, hogy a magyar iskolákban nagyon jól kell oktatni az ukrán nyelvet, s ehhez a már említett megfelelő módszertani megközelítésen túl t ankönyvek, szótárak, szemléltetők, oktatási segédanyagok szükségesek, és hogy lehetőleg kétnyelvű tanár oktassa az államnyelvet, aki, ha ukrán, beszélje a gyerekek nyelvét is. - Ön és gyermekei is magyar iskolába jártak?
