Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-26
26 Mégis indul bűnvádi eljárás Nagy Zsolt ellen. Magasrangú ügyészek úgy nyilatkoztak, a Korrupcióellenes Ügyészség úgy döntött, hogy elindítja a bű nvádi eljárást Nagy Zsolt volt távközlési és informatikai miniszter, illetve Codruţ Şereş volt gazdasági miniszter ellen. Egy héttel ezelőtt a Korrupcióellenes Ügyészség bejelentette, felfüggesztik a vizsgálatot, és nem indítják meg az eljárást. Most az ü gyészek azzal indokolják a korábbi döntés felülvizsgálatát, hogy a dossziéban nem szerepelt az összes bizonyíték. Háromszék Akik nem kérnek a betűkből Erdély.ma [ 2008. július 26., 09:33 ] Az analfabétákra vonatkozó legutóbbi hivatalos, országos j elentés a 2002es népszámlálás után készült: eszerint 500.000re tehető azok száma, akik tíz évnél idősebbek, és nem tudnak írni vagy olvasni. A jelentésből az is kiderül, hogy 80 százalékuk vidéken él. Térségünkben főként a roma lakosság körében nagy az a nalfabetizmus, de létezik egy szegényebb réteg is, ahol a gyerekek iskolázatlanok maradnak. Összehasonlításként érdekes, hogy egy 2000ből származó hivatalos kimutatás 778.000 írástudatlant említ, ami nagyjából a lakosság 4 százalékát teszi ki. Az i skola idő előtti elhagyására vonatkozó statisztikák is különbséget tesznek vidék és város között, előbbi esetében ugyanis minden mutató magasabb. Az Európai Uniót is foglalkoztatja a téma, szakirodái azt közölték: Európában Románia évi 19%os mutatójáv al a harmadik helyen áll a feketelistán. Az EU szerint ez azt jelenti, hogy 100 gyerekből mindössze 82 fejezi be a kötelező iskolai éveket. A listán Málta előz meg 42, illetve Portugália 39%kal, mögöttünk kullog Bulgária, szinte azonos mutatókkal. E urópában 5 – 6 millióra tehető azok száma, akik felhagynak tanulmányaikkal. 100 gyerekből mindössze 82 fejezi be a kötelező iskolai éveket Külföldi munka vagy tanulás? – Azért nem állunk mi olyan rosszul – véli Bondor István. Hargita megyei főtanfelügyelő is kihangsúlyozta, hogy főként a roma lakosság körében nagy a felhagyási arány, illetve létezik egy szegényebb réteg is, amelyre szintén jellemző, hogy a gyerekek iskolázatlanok maradnak. Bondor egy harmadik kategóriát is említett: többen elmennek külföldre dolgozni, az iskolamenetrendhez képest ősszel későn jönnek haza, tavasszal korábban mennek, a tanulót pedig nem lehet lezárni, végül arra kényszerül, hogy félbehagyja tanulmányait. A posztlíceumosoknál azért nagy az arány, mert eleve kicsi a beiskolázási szám – hangzott Bondor magyarázata. Második esély is van A tanfelügyelőségnek létezik Második esély programja is: Udvarhelyen a Tompa László Általános Iskolában és az Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskolában, Keresztúron a Zeyk Domok os Szakközépiskolában, illetve Csíkszeredában felnőttként is be lehet iratkozni az iskolába. Később rájönnek aztán az emberek, hogy szükségük van iskolai végzettségre – mondja a főtanfelügyelő, hozzátéve: felnőttként nem könnyű az iskolapadban is helytálln i. Nálunk a posztlíceumosok vezetnek Az országos statisztikai intézet frissebb adatokat is közöl. Kimutatása szerint az elemi oktatásban részt vevők 1,3%a hagyja abba a tanulást, az általános iskolában pedig, vagyis az V – VIII. osztályok alatt 2% távozik különböző okokból. Líceumban már 2,3%ra tehető a tanulást felhagyók száma, szakiskolában 5,9, posztlíceumban pedig 7,7% a kilépők aránya. A Hargita megyei adatok nem sokban térnek el az országostól: elemi oktatásban 0,9, általános iskolában 1,2, líceumba n 3,5, szakiskolában 5,6, posztlíceumban pedig 12,1% a felhagyási arány. Máthé László Ferenc Udvarhelyi Híradó Csak Románia és Magyarország gazdasága gyorsul az idén
