Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-26
23 az EU intézményi és döntéshozatali mechanizmusát megreformáló szerződés elutasításához a június 12i ír népszavazáson. (MTI) Kevés pénz marad a magyarok zsebében A Vilá gbank és a PwC szakemberei megszüntetnék a kisadókat és egyszerűsítenének Nszv 2008.07.25. Az élőmunkaterhek csökkentése, akár a fogyasztást terhelő adók növelése árán, valamint a személyi jövedelemadó kedvezményeinek megnyirbálása élénkülést hozna a g azdaságba, a különadó eltörlése pedig hitelessé tenné a kormányzati munkát. Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere erről és a Világbankkal közösen készített tanulmányról beszélt lapunknak. Egyfajta tetszési indexet alakítottak ki a Világbank és a PricewaterhouseCoopers (PwC) szakemberei, amikor megpróbálták összehasonlítani a világ 178 országának adórendszerét. Úgy számoltak, hogy kialakítottak egy hipotetikus vállalatot, amely az egyes országok vállalatstatisztikai átlagát tartalmazta. Így v izsgálták az adók mértékét, kulcsait, számát, az adóbevallások készítésével eltöltött időt. Noha a leglátványosabb országimázsépítő eszköz az egységes adókulcs és a társasági adó folyamatos lefaragása, a munkában részt vevő Erdős Gabriellának, a PwC adó partnerének mégis az a véleménye, hogy a befektetőket légypapírként vonzó társaságiadószintje még nem minden. Ha egy kormány „behúz” néhány kisadót (kulturális vagy környezetvédelmi járulékot) a nagyok mellé, akkor már nem is olyan vonzó az általa kínált „áru”. Nemcsak azért, mert az összességében fizetendő adótömeg viszonylag nem is kicsi, hanem mert bonyolultabbá válik a rendszer. Éppen ezért a tanulmány készítői azt mondták, hogy őket nem érdekli, minek hívják az egyes adónemeket, társaságinak, különad ónak vagy szakképzési hozzájárulásnak, hanem megfelelő statisztikai módszerekkel összevonták az adókat. Azt is vizsgálták, milyen gyakorisággal, mennyi adópapírt kell kitöltenie az átlagembernek s az mennyi időt vesz igénybe. Erdős Gabriella szerint abban, hogy hány napot kell az embernek eltöltenie adókötelezettsége teljesítésével, nem állunk nagyon rosszul. A tekintetben, hogy hány darab adóbevallást kell készíteni, viszont már nem éppen rózsás a helyzet. Ha megnézzük, mekkora százalékot képvisel a teljes profitban az adózás, abban sem vagyunk túl jók. Az összesített kategóriában Magyarország a nem túl előkelő 143. helyet szerezte meg, vagyis magas az adótartalma a profitoknak, kevés marad a zsebben ahhoz képest, amit megszereztek. Régiós versenytársaink e nnél jobb helyezést értek el. Figyelemre méltó, hogy néhány év alatt Románia az utolsó helyek egyikéről a 107.re rukkolt előre, vagyis a változások irányára is érdemes odafigyelni. Abban ugyanakkor jobban teljesítünk egyes versenytársainknál, hogy hányszo r kell adót fizetni, hiszen e téren a 68.ak vagyunk. Ebben a csehek sokkal jobbak, a lengyelek viszont lényegesen rosszabbak nálunk. Ha azt nézzük, mennyit kell fizetni, milyen gyakran, hányféle adónemben és mennyire bonyolult a rendszer, akkor kiderül, hogy idehaza az elmúlt kéthárom évben összességében nőtt az adóterhelés, ellentétben a régiós irányzattal. A vizsgálat szerint – bár szomszédainkhoz képest összességében nem nagyon maradunk el az átlagtól – az egyszerűsítés sokat javíthatna Magyarország helyezésén – véli Erdős Gabriella. Az adók számában és gyakoriságában ugyanakkor a legrosszabbak a hazai viszonyok a térségben. Meg kellene szüntetni a kisadókat – állítja a szakember. Ezeket – ha szükség van rájuk – be kell építeni. Az innovációs hozzáj árulás például jól működik, de ugyanaz az alapja, mint a helyi iparűzési adónak. A költségvetésnek meg kellene tudni oldania, hogy ne kelljen több helyre adóbevallást beadni csak azért, mert az egyik a helyi, a másik a központi adóhatóság kasszájába folyik be. „Kedvenc elrettentő példám a kulturális járulék, amelyet egyfajta giccsadóként kivetnek a gabonasilókra is. Elméletileg füstadót is bevezethet az állam, joga van erre, de nem célszerű, mert a behajtás költsége sokszor nagyobb, mint a bevétel. Kicsi az adó hatékonysága” – szögezi le a szakértő, hozzátéve, hogy a jogalkotás szabályait is sokkal fegyelmezettebbé kellene tenni. Meggyőződése, hogy az ország szempontjából a legelőnyösebb lenne, ha adójogszabályokat kizárólag a Pénzügyminisztérium terjeszthet ne elő. Azok a jogszabályok ugyanis, amelyeket nem a szaktárca írt, azok kodifikációs szempontból silányabbak. Tarthatatlan állapot, hogy a Magyar Közlönyben két oldalon sorolódnak a befizetési számlacímek. Ez azt jelenti, hogy több mint 60 különböző szám lára kell adót fizetünk. A tucatnyi épp elegendő lenne, ami az egyforma
