Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-23
44 szerb vezér Slobodan Milosevic fenntartás nélküli támogatását élvezte, ám út jaik elváltak, amikor Karadzic a szélsőségesek sugallatára elutasította a nemzetközi béketervet. Karadzic a daytoni béketerv 1995ben történt aláírása után háttérbe szorult, majd nyugati nyomásra visszavonult a politikai élettől. Miután a délszláv térségbe n elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 1995ben vádat emelt ellene, illegalitásba vonult, és az elfogására indított akciók rendre kudarccal végződtek. Nem segített a kézre kerítésében az amerikai kormány által felkínált ötmillió dolláros vérdíj sem. Utoljára 1996 júliusában látták, amint kíséretével a boszniai HanPijesakban betért egy vendéglőbe. Csaknem tizenhárom évig tartó bujdosása alatt sem hagyott fel irodalmi tevékenységével: négy verseskönyvet és több színművet írt. Az o rosz írószövetség Mihail Solohov irodalmi díjjal tüntette ki, belgrádi hívei pedig összegyűjtött műveinek kiadására készülnek. Karadzic a hágai Nemzetközi Törvényszék legkeresettebb vádlottja. Rajta kívül már csak Ratko Mladic és Goran Hadzic, a horvátorsz ági szerbek korábbi vezetője van szökésben a hágai törvényszék 46os listájáról. JGB Orvlövészek védteleneket öltek A hágai Nemzetközi Törvényszék 1995 júliusában emberiség elleni és háborús bűntettek, valamint népirtás miatt emelt vádat Radovan Karadz ic és Ratko Mladic ellen, majd négy hónappal később elkészült a második vádirat a nyolcezer áldozatot követelő srebrenicai mészárlás ügyében, amelyben ugyancsak genocídiummal és emberiség elleni bűntettekkel terhelték őket. A Hágában elkészült első vádirat ban a Szarajevó 43 hónapig tartó ostroma alatt elkövetett gaztetteket részletezik, amikor Karadzic utasítására a környező hegyekből szünet nélküli aknatűz alatt tartották a boszniai fővárost, miközben orvlövészek lőttek az utcára merészkedő, kenyérért sorb an álló emberekre. A három és fél éves ostrom alatt tizenkétezren haltak meg, köztük több ezer nő és gyermek. Karadzic a város feletti hadállásokon fogadta hazai és külföldi vendégeit, és onnan dicsekedett hódításainak eredményeivel. A vendégek is kipróbál hatták a távcsöves puskákat a védtelen szarajevói polgárokon. Az ágyútűzben a város történelmi épületeinek többsége megsemmisült, a lakótömbök súlyosan megrongálódtak. Karadzic a Szarajevó melletti Pale hegyi falut szemelte ki a boszniai szerbek új főváro sának, grandiózus tervéből azonban semmi sem lett. Paléban épült fel a család háza, s ma is ott él felesége, Ljiljana ZelenKaradzic, aki férjéhez hasonlóan szintén pszichiáter, valamint lányuk és fiúk a családjaikkal. A srebrenicai öldöklés a huszadik sz ázad második felének legszörnyűbb háborús bűncselekményeként került be a történelemkönyvekbe. Radovan Karadzic és harcostársa, Ratko Mladic mindenáron birtokba akarta venni KeletBoszniát, amely kettéválasztotta a szerbek lakta vidékeket. Nem jelentett nek ik akadályt, hogy az ENSZ védett övezetekké nyilvánította a térség bosnyákok lakta településeit. A jugoszláv hadseregtől örökölt harckocsikkal lerohanták Srebrenicát, és Karadzic személyes utasítására kegyetlen vérengzést hajtottak végre. A nyugati hírszer zők által lehallgatott telefonbeszélgetések semmi kétséget sem hagynak afelől, hogy a parancs Karadzictól érkezett. A bányászvároska lakóit felsorakoztatták, a nőket és a gyerekeket autóbuszokkal Tuzlába szállították, a férfiakat és a tizenéveseket elhurco lták. A módszeresen végrehajtott kivégzésekben mintegy nyolcezer ember halt meg. Amikor a tömegmészárlás híre kiszivárgott, Karadzicék emberei kihantolták az áldozatokat a tömegsírokból, és újabb titkos helyekre temették őket. Az áldozatok egy részéről a m ai napig nem tudni, hol vannak. Karadzicot egy amerikai bíróság a polgárháború alatt elkövetett szerb atrocitásokért 4,7 milliárd dollár kártérítés kifizetésére kötelezte. JGB A Nyugat örül, Moszkva nem Nyugati vezetők mellett az Európai Unió is üdvözö lte Karadzic elfogását. "A hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze várhatóan bejelenti, hogy Szerbia együttműködik a hágai testülettel" – jelentette ki Brüsszelben Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Olli Rehn, az EU bővítési bizt osa mérföldkőnek nevezte a történteket Szerbia és a törvényszék együttműködése, illetve nagyon jelentős fejleménynek Szerbia EUintegrációs törekvései szempontjából. Ban Ki Mun ENSZfőtitkár és az Egyesült Államok szintén üdvözölte az eseményt. Oroszország viszont Szerbia belügyének tekinti a letartóztatást. A szarajevói és a zágrábi politikai vezetők örömmel, a szerbiai kormányt és Boris Tadic elnököt méltatva fogadták a hírt. A szerbiai szocialisták
