Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-23
39 megjelent írásaiban, tudósításaiban is beszámolt (például az Amerik ai Egyesült Államokból) az erdélyi magyarság számára fontos eseményekről, történésekről – ebből az alkalomból válaszolt a Szabadság kérdéseire. Kijelentette: a két ország közötti bizalom megerősítését tűzte ki fő céljául, mert ezáltal a kisebbségvédelem te rén is közelebb kerülhetnek az egyelőre eltérő álláspontok. Az új nagykövet a mondvacsinált félreértések, a félreértelmezések tisztázását is feladatának tekinti. – Nagykövet úr, hány év újságírás után lépett diplomáciai pályára? – 28 évig voltam újságíró . De lehet, hogy ebből a sok esztendőből csak néhány percnyit tett ki az igazi újságírás... – És ennyi év vagy ennyi perc újságírás után, milyen tervekkel, milyen gondolatokkal érkezett Bukarestbe? – Ha már az újságírást veti mindenki a szememre, a terv eim egyike az, hogy mind a román, mind pedig a romániai magyar sajtóban a szükséges mértékben szerepeljek, segítsem a közvélemény normális és megfelelő tájékoztatását. Különösképpen szeretném elősegíteni azt, hogy bizonyos rossz beidegződések, téveszmék és csúsztatások minél kevesebb teret kapjanak, és minél több mondvacsinált félreértést lehessen tisztázni a közvélemény szemében is. – Meglehetősen furcsa a magyar – román kapcsolatok jelenlegi állapota. Nem így gondolja? – Attól függ, honnan nézzük... – Eg yfelől a kormányközi kapcsolatok felhőtleneknek látszanak, minden évben megrendezik a közös kormányülést, közös tervek vannak, és széles körben egyetértés mutatkozik, másfelől, ha a viszony konkrétumait nézzük, ez a viszony távolról sem felhőtlen. A kormán yközi vegyes bizottság különböző albizottságainak – például a kisebbségi albizottságnak – a munkájában nem történik előrelépés, a felek csak vitatkoznak, s nem jutnak egyezségre különböző pontszerű, de nagyon fontos dolgokban. A nagykövetre ezen a téren mi lyen feladatok hárulnak, mit tehet ebben a helyzetben? – Valóban az a helyzet, hogy ún. magas szinten a magyar – román viszony olyan, amilyennek két európai uniós és NATOszövetséges ország között lennie kell. Ez rám is fontos feladatokat ró, s ha szabad ol yasmit mondani, hogy nagyköveti mottó, akkor az én mottóm az lesz, hogy „BizalomÎncredere”. Ennek a jegyében szeretnék dolgozni, ezt szeretném tovább erősíteni. Ide tartozik persze az is, hogy minél erősebb a bizalom, annál könnyebben kivitelezhetőek olya n egyébként nehezen megoldható kérdések, mint például a kisebbségvédelem még mindig eltérő értelmezése, bizonyos konkrét romániai magyar kisebbségi igények kezelése és így tovább. De nem gondolom, hogy a helyzet annyira rossz vagy reménytelen lenne. Bármen nyire nagy és kemény viták vannak, és legyenek is, azért érzékelhető a jelenlegi román kormányzat részéről, hogy előbbutóbb valamilyen megoldást ők is szeretnének. – Traian Băsescu elnöknek már tavaly óta érvényes meghívása van Budapestre, de a látogatás nak még mindig nincs konkrét időpontja. Megismételte most ezt a meghívást? – Ez nem az én feladatom. Informálisan úgy tudom, hogy Băsescu elnök úr elfogadta a magyar államelnök meghívását, de az idei választási évre és elfoglaltságaira hivatkozva, föltehe tő, hogy csak jövőre, 2009ben tud majd Budapestre látogatni. – A gazdasági és a politikai dimenzió a két ország viszonyában kissé mindig elvált egymástól. Hol tart a két ország közötti konkrét együttműködés, például infrastrukturális és gazdasági téren?
