Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-22
28 két állam diplomatái és Kárpátalja kormányzója képviselte. Mint ismeretes, az eredeti elképzelések szerint március 14én kellett volna Sólyom Lászlón ak és Viktor Juscsenko ukrán államfőnek közösen felavatnia Matl Péter munkácsi szobrászművész alkotását. Tavasszal azonban az ukrán fél kihátrált az ünnepség megtartása mögül. Sólyom László legutóbbi, július 7i kijevi látogatásán már a legfelsőbb szinten is tisztázódott, hogy az ukránok nem akarnak közösen avatni Vereckén, csak akkor, ha kapnának egy emlékművet, amely a magyarok – állítólagos és bizonyítatlan körülmények között 1939ben elhunyt – áldozatainak állítana emléket. A tegnapi ünnepségen végül st ilizált kápolna alakú emlékjelet állítottak ez utóbbiaknak, az úgynevezett kárpáti Szicsgárdistáknak is. Az ünnepségen százötven helyi magyar és kárpátaljai magyar politikusok mellett Juscsenko elnök képviseletében megjelent Oleh Havasi, Kárpátalja kormán yzója, illetve Dmitro Tkacs, Ukrajna budapesti nagykövete, Szunai Miklós, a Széchenyi Tudományos Társaság ügyvezetője, valamint a Közös Európában Együtt Emlékezzünk Alapítvány képviseletében Tóth András független országgyűlési képviselő is. Bársony András szerint a Széchenyitársaság "komoly anyagi eszközöket és humán energiát mozgósít a magyar történelem különböző emlékeinek megfelelő gondozásáért, s így szerepet vállalt a vereckei emlékmű létrejöttében is". A most felavatott vereckei alkotás többnyire a magyarellenes ukrán politika és hangulat célpontjaként vonult be a köztudatba. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség már a millecentenárium óta szeretett volna a Vereckeihágón emléket állítani a honfoglaló magyaroknak, az ukrán hatóságok azonban a meg felelő engedélyek hiányára hivatkozva többször megakadályozták a szövetséget, hogy tervét megvalósítsa. 1995 őszén ugyan Ukrajna akkori elnöke, Leonyid Kucsma is igent mondott a KMKSZ elképzeléseire, 1996. augusztus 20án mégis elmaradt az avatás. Végül ta valy Viktor Juscsenko államfő is arra a megállapításra jutott, hogy az emlékműnek nincs irredenta jellege, hanem az ukrán – magyar barátság jelképe. Ennek ellenére márciusban is meghiúsult a felavatása, az idén június 20án pedig ukrán nacionalisták ukrán cí mert és a Kárpátaljára 1939ben bevonuló magyar csapatoknak ellenálló ukrán fegyvereseket dicsőítő, a magyar nép nevében bocsánatot kérő márványtáblát szereltek fel a honfoglalási emlékműre. Kristály Lehel vissza Sarkozy tüz et oltott Dublinban Magyar Hírlap 20080722 Ellenséges hangulat fogadta tegnap Írországban Nicolas Sarkozy francia elnököt, aki nem reménykedhet abban, hogy gyors megoldásra bírhatja rá az ír kormányt. "Sarkozy, tartsd tiszteletben a lisszaboni szavaz ást – a nem az nem!" – ilyen plakátokkal voltak tele tegnap az ír főváros utcái, miközben a francia elnök tárgyalóasztalhoz ült Brian Cowen ír kormányfővel. Bár Sarkozy szándéka vélhetően az volt a dublini látogatással, hogy elvágja a gordiuszi csomót, ame lyet az írek gabalyítottak össze, az út előtt kijelentette: nem győzködni akarja Írországot, hanem meghallgatni és megérteni az ír "nemet". A lisszaboni szerződést már az Európai Unió 27 tagállama közül 23 ratifikálta. A megállapodás célja az, hogy működő képessé tegye az egyre duzzadó létszámú uniót. A 27 tagállam közül egyedül Írországban alkotmányos kötelezettség, hogy efféle nemzetközi szerződésről népszavazást kell tartani. Június 12én az írek 53 százaléka nemet mondott a lisszaboni szerződésre. Az pe dig csak akkor léphet hatályba 2009. január elsején, ha valamennyi tagállam ratifikálta. Hasonló alkotmányos szerződés terve 2005ben a franciák és a hollandok ellenkezésén már megbukott. A lisszaboni szerződés volt tulajdonképpen a B terv – C terv pedig nincs, és rövid időn belül nem is lesz. Nicolas Sarkozy azzal dühítette magára az íreket, hogy a múlt héten közölte: Írországnak meg kell ismételnie a népszavazást. Az írek ezt nyomásgyakorlásnak, "lökdösésnek" minősítették. Brian Cowen ír kormányfő kijel entette, hogy Dublin csak októberben, az EUcsúcsértekezleten áll elő a maga elképzelésével. Az írek többsége szerint a lisszaboni szerződés korlátozná az ország szuverenitását, megkérdőjelezné katonai semlegességét, fellazítaná értékrendjét. Nicolas Sark ozy, aki a francia elnökség idején, szavai szerint "rohammal akarta bevenni Európát", most kénytelen válságkezeléssel foglalkozni: dublini látogatásának éppen ez volt a célja. Sarkozy Dublinban Cowennek kijelentette, tiszteletben tartja az ír referendum er edményét, az Irish Times című lapnak ugyanakkor azt mondta: "Nem gondolom, hogy a lisszaboni szerződés újratárgyalása ésszerű lenne."
