Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-16
16 Egyelőre nem tudni azonban, melyik megyében hogyan körvonalazódna k az egyéni választási körzetek. A parlamenti szakbizottság a héten végig dolgozik, csak reménykedni lehet abban, hogy péntek délig kialakul a mindenki számára elfogadható megoldás — mondta Márton Árpád. Eddig három erdélyi megyében: Besztercén, Kolozson és KrassóSzörényben véglegesítették a körzeteket, rendkívül vitatott azonban több, a magyarság szempontjából fontos megye: Maros, Bihar, Szilágy, Szatmár és Arad. Kovászna és Hargita megyében sem született még megoldás, Háromszéken például az RMDSZ a min él kiegyensúlyozottabb elosztást támogatja, a román pártok pedig szeretnének legalább egy, aránylag biztos befutó körzetet a maguk számára. vissza Farkas Réka , Háromszék Összefogás szükséges Krónika 20080716 Titu s Corlatean szerint az EU keleti szomszédsági megállapodásait kell eszközül hívni ahhoz, hogy Bukarest és Budapest jobban képviselhesse az Ukrajnában él ő román és magyar népcsoportok ügyét. – Ön a Nãstasekormányban államtitkári rangban foglalkozott a hat áron túli román közösségek ügyeivel. Mennyiben segíti Románia EUcsatlakozása a határon túli román közösségek képviseletét? – Az EUtag Románia háromféleképpen segítheti a szomszédos államokban kisebbségben él ő román közösségeket. Els ő ként úgy, hogy felhí vja az érintett országok figyelmét a román kisebbségek helyzetére, mert els ő sorban az ő felel ő sségük annak a jogi környezetnek a biztosítása, amelyik a román közösség kulturális identitásának a meg ő rzéséhez szükséges. Bukarest ugyanakkor a kétoldalú kapcso latokon keresztül is képviselheti a határon túli román közösségek érdekeit. Románia mind Ukrajnával, mind Szerbiával kétoldalú szerz ő dést kötött. Ezeket be kell tartatni az államokkal. Harmadsorban jönnek számításba a romániai törvényhozási eszközök. Én in dítványoztam egy olyan törvénynek az elfogadását, amely a határon túli román közösségek kulturális identitásának a meg ő rzését támogatja. Ezt el ő bb Traian Bãsescu államf ő visszadobta, de másodjára is megszavazta a parlament. Ez a jogszabály támogatást nyújt az illet ő államok területén folyó román nyelv ű oktatáshoz, román nyelv ű sajtó m ű ködtetéséhez, és a hatálya alá es ő knek szabad belépést biztosít számos romániai kultúrintézménybe. – Az ukrajnai oktatási törvény megváltoztatása hátrányosan érinti az ukraj nai kisebbségeket. Sólyom László magyar köztársasági elnök ezt hangsúlyosan felvetette a közelmúltban tett ukrajnai látogatásán. Mintha Bukarest számára nem lenne annyira fontos az ukrajnai román közösség. – Sajnos nem vagyunk kormányon. A Szociáldemokra ta Párt mindig is sokkal aktívabb volt ebben a kérdésben. Ukrajnával szemben az EUnak keleti szomszédsági megállapodásai vannak. Ezek a megállapodások többek között az alapvet ő emberi jogokat, beleértve a kisebbségek jogainak a tiszteletben tartását is ta rtalmazzák. Ez pedig lehet ő séget teremt az ukrán probléma megoldására. Jelenleg folyik egy új egyezmény szövegének az egyeztetése, amelyik a korábbinál lényegesen nagyobb összeg ű , Ukrajnába irányuló EUtámogatásra ad lehet ő séget. Az egyeztetési folyamatban hangsúlyosan fel kell vetni, hogy az európai félnek a kisebbségvédelem terén is elvárásai vannak Ukrajnával szemben. Ebben a kérdésben Romániának és Magyarországnak az európai családon belül kell lépnie, mert így jóval er ő sebb pozícióból képviselheti állá spontját. – Nem az a baj, hogy Romániának túlságosan sok nyitott ügye van Ukrajnával, a kisebbségi kérdés pedig háttérbe szorul a Kígyók szigete körüli tengeri határvonal kijelölése, és a Bisztrojecsatorna hajózhatóságával kapcsolatos nézetkülönbségek me llett?
