Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-02
9 Románia és Szlovákia esetében is. Korábban sokan azt hitték, hogy a határon túliak pótolják majd a magyarországi munkaerőhiányt, ehhez képest fordított a helyzet. A románoknál és a szlovákoknál is kisebbek a bérterhek, kevesebb az elvonás, így több pénz marad a munkavállalók zsebében. A vonzóbb ajánlatokkal egyre kevesebb magyar munkáltató tudja tartani a lépést. Minderről annak kapcsán ír a Magyar Hírlap, hogy a KSH legfrissebb adatai szerint márciusmájus között 62 ezer fővel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. vissza Mégsem lesz kisebbségi minisztérium Vajdaságma.info 2008. július 1. [16:47] A Demokrata Párt vezette Európai Szerbiá ért frakciója a minisztériumokról szóló törvény módosítására nyújtott be módosítási indítványt, amely szerint mégsem lenne emberi jogi és kisebbségi minisztérium. A kormány létszámának csökkentése érdekében ezzel a reszorttal az igazságügyminisztérium fog lalkozna, ismertette Nada Kolundžija, a Demokrata Párt frakcióvezetője. A kisebbségiek körében meglepetést keltett, hogy a 24 minisztérium közül éppen ezt a tárcát hagynák ki azért, hogy ne legyen túlméretezett a kabinet, amelynek immár nem 27, hanem „csak ” 26 tagja lesz, és 23 minisztériuma a tervezett 24 helyett. A szerb parlament kisebbségi képviselői tiltakozásuknak adtak hangot a bejelentett módosítás ellen. Pásztor Bálint, a kisebbségi frakció vezetője kijelentette, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Koalíció azon van, hogy alakuljon meg az emberi jogi és kisebbségi minisztérium. Ezt már korábban is szükségesnek találtuk, mert Szerbia lakosságának 18 százaléka a nemzeti kisebbségekhez tartozik, mondta a képviselő. Újságíróknak nyilatkozva u tat rá, hogy a VMSZnek felül kell vizsgálnia a kormány iránti támogatását, mert nem tanácskoztak vele e minisztérium megszüntetésére vonatkozó javaslatról. Az albán képviselő sem fog a minisztériumokról szóló törvényre szavazni – tartózkodását jelentette be – ugyancsak a kisebbségi minisztérium visszavonásának a szándéka miatt. A nagybecskereki Civil Társadalom Fejlesztéséért Központ (CRCD) aggodalommal fogadta a hírt. A szervezet emlékeztet, hogy Szerbiának számos tartozása van a jogszabályok terén a kis ebbségek iránt. Például még mindig nem hozták meg a nemzeti tanácsok megvála sztásáról és határköréről szóló törvényt, ami miatt a Magyar Nemzeti Tanács is kénytelen letelt mandátummal működni. A CRCD figyelmeztet, hogy Szerbiában a kisebbségvédelem még nincs azon a szinten, hogy egy esetleges krízishelyzetben az igazságügyminiszt érium irányítson. A 2003 és 2005 között történt etnikai incidensek bebizonyították, hogy szükség van egy kisebbségi minisztériumra. Az igazságügyminisztériumnak nincsenek kapacitásai, hogy sikeresen szavatolja a kisebbségek jogait az oktatás, a tájékoztat ás, a hivatalos nyelvhasználat, a nemzeti kultúra ápolása és a közéletben való hatékony részvétel terén, hangoztatja a szervezet. Emberi jogi és kisebbségi minisztériumot akkor szüntették meg, amikor Montenegró kivált a kéttagú államközösségből. Szerbia ugyanis ezt a tárcát nem vette át, mint a külügyet vagy a védelmi minisztériumot, amelyek ugyancsak államközösségi hatáskörben volta k. vissza Szükség van a kisebbségi minisztériumra Vajdaságma.info 2008. július 1. [19:18] Józsa László, a kisebbségek a nemzeti tanácsainak koordinátora megdöbbenéssel értesült , hogy a minisztériumokról szóló törvényte rvezet vitájában módosítási kezdemén yezést nyújtottak be, amely a törvénytervezet által előirányzott emberi és kisebbségi jogi minisztérium megszüntetését követeli. A kisebbségi politikus csak emlékeztet, hogy Szerbia többnemzetiségű ország, amely lakosságának 18 százalékát a kisebbségiek al kotják. Másrészt, az államközösség emberi és kisebbségi jogi minisztériuma működésének megszűnte óta egyértelműen bebizonyosodott, hogy az a megoldás - amely szerint a kisebbségi kérdésekkel minden minisztérium foglalkozik egy külön minisztérium helyett a z emberi és kisebbségi jogi szolgálat egyeztetésével - oda vezetett, hogy nem ültek össze a kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok a szomszédos országokkal, s hogy a Köztársasági Nemzeti Kisebbségi Tanács legutóbbi ülését 2005. szeptember 23án tartotta , s hogy a nemzeti tanácsok többségének régen kitelt a négyéves megbízatása, s hogy a mai napig nem hozták meg megválasztásukról, hatáskörükről és finanszírozásukról szóló törvényt, amely alapján a nemzeti tanácsok meg tudnák valósítani céljaikat, amit a n emzeti kisebbségi közösségek elvárnak tőlük – olvasható Józsa László közleményében.
