Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-12-14
17 Ezt az együttműködést folytatni kívánják olyan konkrét területeken, mint például az infra strukturális kérdések és az oktatáspolitika. Mindkét fél nagy lehetőségeket lát abban is, hogy magyarországi és romániai önkormányzati vezetőik, polgármestereik átadják egymásnak tapasztalataikat. Fodor hangsúlyozta: az SZDSZ új elnökeként a határon túli magyarság előtt is szeretné más hangsúlyokkal megjeleníteni a párt politikáját. Mint fogalmazott, ennek az újfajta politikának a jegyében utazott Erdélybe. Leszögezte, hogy ez a látogatás egyben üzenet is. „Ahogy Magyarországon is elkezdtük a párbeszéd programját az SZDSZ részéről, úgy a határon túli magyarság irányában is ezt a párbeszédet és felelősséget akarjuk demonstrálni” – mondta. vissza Programot hirdetett az új szerb kormányfő – Nincs magyar miniszteri poszt Kite kintő - Bálint Dávid 2008. július 11., péntek Másfél hónapnyi tárgyalás és időhúzás után a hét elején Belgrádban hivatalba lépett az új szerb kormány. A kabinetet a volt gazdasági miniszter, Mirko Cvetković vezeti, akinek Vojislav Koštunica leköszönő mi niszterelnök kedd délben adta át hivatalát. Ivica Dačić a szocialisták elnöke a már kiszivárgott információknak megfelelően a belügyminiszteri posztot és a kormányhelyettesi tisztséget kapta. A minisztériumokról szóló törvénytervezet, illetve a kormány ról szóló törvény módosítását követően (túljutva a Liberális Demokraták tiltakozásán, akik szerint mindez a szocialistáknak tett túlzott engedmény) felállhatott a jelenlegi 24 minisztériummal működő vezetés, ahol új funkcióként került bevezetésre a kormányhelyettesi pozíció. A koalícióról hivatalosan július 4.én állapodott meg a Demokrata, illetve a Szocialista Párt. A létrejövő új funkciót betöltő személy ugyanazokkal a jogokkal, és hatáskörrel rendelkezik, mint a mindenkori kormányfő, ez alól kizáróla g a kabinetet érintő személyi kérdések, és új választások kiírása jelent kivételt. A kormányalakítási tárgyalások abszolút nyerteseinek a szocialisták tekinthetőek, akik a demokraták és radikálisok közötti patthelyzet miatt megnövekedett mozgástérrel alkud ozhattak a színfalak mögött. A politikai erőviszonyok későbbi alakulása szempontjából ez a kormányciklus sorsdöntő, hiszen a kormányon lévők vezethetik Szerbiát az európai integráció előszobájába, ezzel hosszú távra biztosíthatják politikai tőkéjüket déli szomszédunk közéletében. Mindez csak akkor érvényes, ha a kormány kitölti mandátumát. Az 1990 óta tartó szerbiai többpártrendszer esetében a kormányok átlagéletkora két év körül ingadozik, így ez a forgatókönyv még koránt sem biztos. Cvetković székfoglal ó beszédében a gazdasági és szociális kérdések, a korrupció és bűnözés elleni fokozott harc, illetve az EU és Oroszország barát politika folytatása voltak a hangsúlyos elemek. Koszovó kapcsán a hivatalba lépő kormányfő a tartományt Szerbia részének nevezte , melynek függetlenként való elismerése nem lehetséges. Konkrét gazdasági ígéretként az életszínvonal növelését, az infláció 4%ra történő leszorítását és egy új nyugdíjkoncepció kialakítását jelentette be a kormányfő, ennek legfontosabb eleme, hogy a ny ugdíjak a továbbiakban a reálkeresetekhez lesznek százalékos arányban igazítva, ez az arány nem lehet kevesebb, mint az utóbbiak 70%a. Az ellenzék szerint ennek véghezviteléhez sem fedezet, sem tehetség nem áll a most megalakult kormány mögött. A közeljöv ő legfontosabb lépéseiként a Gazprommal kötött szerződés ratifikálása, és az állami cégek privatizációjának folytatását emelte ki Cvetković. A beszéd a szerbiai kisebbségek helyzetét, illetve kilátásait nem érintette. Központosított kormányszervezet? E gyes helyeken borúlátóbbak pusztán „ügyvivő” kabinet felállásáról beszélnek, ahol minden hatalmi szál a Demokrata Párt és az állam elnöki posztját egyszerre betöltő Tadić kezében összpontosul. A koalíciós tárgyalások vezetésével is megbízott elnök, a kormá nyfő személyének kijelölése körüli bonyodalmakkal jócskán növelte a szkeptikusok számát. Június elején még úgy tűnt, hogy a miniszterelnökjelölti tisztségre a három felmerülő név közül a demokraták vajdasági bizottságának vezetője, Bojan Pajtić a legesély esebb, miután a DP elnökségének nagy része az ő jelölését támogatta. Ekkor még versenyben volt, de nem túl valószínű lehetőségként szerepelt Vuk
