Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-04
19 Földrajzi helyzete, történelmileg kialakult terepismerete alapján Magyarország legfontosabb külkapcsolati hozománya az un ió számára éppen a balkáni országok európai integrálódásának elősegítésében rejlik. Az unión kívüli országok közül az Egyesült Államok szerepe kiváltképpen a magyar biztonsági, pénzpiaci és műszakifejlesztési kapcsolatok szempontjából fontos. Az elkövetk ező évtizedek egyik legsúlyosabb nemzetközi kihívása az energiaellátás biztonságához kötődik. Ebből fakadó reálpolitikai követelmény az Oroszországhoz, valamint Ukrajnához fűződő kapcsolatok fejlesztése, a múlt örökségéből adódó potenciál érdekközösség ala pú mozgósítása. A külgazdaságérzékeny Magyarországnak fel kell készülnie a világgazdasági erőterek átrajzolódására, Ázsia gyors ütemű felzárkózására s a világgazdasági folyamatokat jövőben meghatározó szerepére. A magyar behozatalnak már ma is csaknem egy ötöde Ázsiából, főleg Kínából származik. E kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztése igényli a jelenlegi kulturális és külpolitikai távolság csökkentését. Potenciális kapcsolatfejlesztési előnyt kínál - gazdasági és mozgósítható rokonszenvi adottságok alapj án - Törökország és a középázsiai övezet. A külpolitika új színtereinek kiaknázásában is számottevő kapcsolatfejlesztési tartalékok rejlenek. Az államközi kapcsolatok mellett nő a nemzetközi és regionális szervezetekhez, transznacionális vállalatokhoz és vállalati koalíciókhoz, tartományi és helyi önkormányzatokhoz, szakmaiérdekképviseleti szervezetekhez fűződő kapcsolatok jelentősége. Felértékelődik a "kisdiplomácia" eszköztára, a kultúrintézetek, a sportkapcsolatok, a kamarák kapcsolatfejlesztési poten ciálja, a külpolitika szakmai megalapozottsága. A külpolitikára így sokrétű és egyre növekvő koordináló, szintetizáló funkció, karmesteri szerep hárul. A követelményrendszer változásának tükröztetése a külügyi szervezeti rendszeren és személyi állományban nehezen kerülhető el. Nemzetközi tapasztalat, hogy a kis országok a nemzeti elit külügyi pályára vonzásával igyekeznek alkuerejüket növelni, mozgásterüket tágítani. Kis országok diplomatája számára a történelemformáló szerep és presztízs csekély, ez a mun ka csak néhány diplomáciai kulcsponton vonzó. A középszerűség elkerülése különleges kiválasztási, felkészítési, ösztönzési módszereket és vezetési kultúrát igényel. Ugyanakkor az ellentétes erők, érdekek közötti elkerülhetetlen egyensúlyozás nem csupán fel készültséget, hanem személyiséget, diplomáciai művészetet követel. Sikeres külpolitikához a nemzeti érdekek és nemzetközi erőviszonyok felismerésén nyugvó, torz ideológiákat, legendákat feledő egészséges nemzettudat szükséges. A sikeres külpolitika feltét ele a jó oktatáspolitika, tömegtájékoztatás, társadalmi nevelés is. A magyar külpolitika nem gondolkodhat és tevékenykedhet párt- és belpolitikai racionalitások, érdekek mentén, csakis az ország és a nemzet érdekei alapján. Ma látványos a nemzeti érdekek h áttérbe szorulása a partikuláris párt, egyéni vagy csoportérdekekkel szemben. A külpolitika lehetne az első olyan terület, ahol kialakítható mintaadó egyetértés. Ezt követeli az ország, a nemzet és a jövőépítés érdeke. A Nemzeti Kör tagjai: Dobos László , a Magyarok Világszövetségének alelnöke, író; Jávor Béla ügyvéd, író; Kádár Béla akadémikus, egyetemi tanár; Klinghammer István akadémikus, egyetemi tanár; O'sváth György, az Európai Kutató- és Dokumentációs Központ Elnöke, nagykövet; Réti László ügyvéd; Sótonyi Péter akadémikus, egyetemi tanár; Solymosi Frigyes akadémikus, egyetemi tanár; Szakály Sándor történész, egyetemi tanár; Tringer László egyetemi tanár vissza Traian Basescu a Btervet keresi Szerző: Ioana Ene Forrás: ziare.com (egyik legnépszerűbb közéleti internetes portál) Megjelenés dátuma: 2008. július 2. Traian Basescu valószínűleg rájött, hogy az őszi választásokat követően a (Demokrata Liberális Párt) PDL nem tud, s vélhetően, nem is akar egyedül kormányozni – azaz, nem szerzi meg a voksok 40 százalékát. Valószínűleg azt is felismerte, hogy a kolozsvári PSD saját pártjából való „kiszívása” nem jár szükségszerűen a parlamenti szavazatok többségének a begyűjtésével, és – saját tapaszta latából – azt is tudhatja, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szétforgácsolására tett kísérlete sem hoz „odaátról” voksokat.
