Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-30
23 Magyarországról az erdélyiek, NagyBritanniából a lengyelek szivárognak vissza – Hazatérnek a vendégmunkások VG 0080630 Tendenci a Forrás: Home Office (egyes keletközépeurópai tagállamokból érkező munkavállalók regisztrációja NagyBritanniában, fő) Cseho. Magyaro. Letto. Lengyelo. 2004 8 255 3 620 8 760 71 025 2005 10 575 6 355 12 960 127 325 2006 8 345 7 060 9 490 162 500 2007 7 500 8 865 6 280 150 115 Egyre bonyolultabbá válik Európában a munkaerővándorlás képe: a keletközépeurópai országok gazdasági fejlődésük nyomán kibocsátóból r észben befogadóvá válnak, és az egész EUban éles harc folyik a jól képzett szakemberekért. Ezt erősíti, hogy a nyugateurópai államok fokozatosan lebontják munkaerőpiaci korlátaikat. Július 1jétől Franciaország teljesen megszünteti a 2004ben csatlakozo tt országok polgáraival szembeni korlátozásokat, és a Németország mellett leginkább elzárkózó Ausztria is újabb tizenöt szakmában teszi szabaddá a munkavállalást (VG, június 19., 7. oldal). Ám miközben tovább bővül a keletközépeurópaiak előtt álló lehető ségek köre, odahaza is csábító ajánlatok várják a mérnököket, informatikusokat, szakmunkásokat. Az EU 2004es bővítése után főleg a teljes liberalizációt érvényesítő NagyBritanniába és Írországba érkezett sok keleti vendégmunkás, míg Spanyol- és Olaszorsz ág elsősorban románokat fogadott nagy számban. A briteknél és íreknél szerencsét próbálók között kezdettől túlnyomó többségben voltak a lengyelek és a litvánok, míg az odahaza is jobb lehetőségekkel rendelkező magyarok, csehek vagy pláne a szlovénok közül keveseket mozgatott meg az EUcsatlakozás. Ez előrevetítette, hogy a lengyel gazdaság fejlődése nyomán hazaszivároghatnak az olcsó, megbízható, a „bennszülötteknél” jobban motivált és makrogazdasági szinten is jelentős hasznot hajtó vendégmunkások. A brit IPPR kutatóintézet nemrég készített elemzése szerint ez már jórészt be is következett: a 2004 óta érkezett körülbelül egymillió keletközépeurópai fele időközben hazatért. Az Economist szerint a hazai bérszint emelkedése, az álláslehetőségek bővülése mell ett a beilleszkedés nehézségei és a font számottevő gyengülése is szerepet játszott ebben a folyamatban. A lengyel kormány ráadásul komoly erőfeszítéseket is tett a képzett munkavállalók hazacsalogatásáért. A román és a bolgár kormány hasonló próbálkozásai viszont eddig nem sok eredményt hoztak: az Olaszországban dolgozó román szakmunkásoknak hazatérés esetén ajánlott 6700 eurós havi fizetés nem elég vonzó. Legfeljebb az útépítéseknél dolgozó mérnökök kétháromezer eurós bérkilátásai tekinthetők többékevé sbé versenyképesnek – mutat rá az EUobserver. Az új EUtagok közül alighanem Bulgária van a legroszszabb helyzetben, hiszen az ottani rekordalacsony bérszínvonal mellett egyelőre nincs esély a nagy számban nyugatra távozottak visszacsalogatására. Az utóbbi időben megfigyelhető Magyarországról Romániába irányuló munkaerővándorlás ugyanakkor valójában többrétű folyamat – mondta el lapunknak Szabó Ödön, az ITD Hungary Bihar megyei regionális képviselője. A mozgás egyaránt vonatkozik alkalmazókra és alkalmazot takra, illetve erdélyi és kisebb részben magyarországi származású magyarokra. Az egyik alapeset, amikor magyarországi cég telepszik át vagy hoz létre lerakatot Romániában, többnyire valamelyik erdélyi vagy partiumi nagyváros – Kolozsvár, Temesvár, Szatmárn émeti vagy Marosvásárhely – közelében. Ezek a cégek a közép- és felső vezetői posztokon dolgozókat is sokszor Magyarországról telepítik át. A másik, az utóbbi években megfigyelhető folyamat, hogy Magyarországon sikeresen működő, de erdélyi származású válla lkozók részben visszatelepülnek a szülőföldjükre, és ott is üzleti tevékenységbe kezdenek. Ezek a cégtulajdonosok többnyire kétlaki életet élnek, de általában már Erdélyben töltik el a hét nagyobbik felét. Végül a romániai munkaerőhiány és a – főleg az ép ítőiparban – robbanásszerűen megugró bérek sok olyan erdélyi magyar munkavállalót csalogatnak vissza Romániába. Magyarországon született magyar állampolgárságú személyek többnyire alkalmazó vállalatukkal együtt mennek át Romániába dolgozni, vagy úgy, hogy egy romániai cég toborozza őket idehaza, általában KeletMagyarországon. A mezőgazdaságban is tapasztalható mozgás mögött pedig sokszor az áll, hogy a korábban többnyire olaszok által felvásárolt Temes vagy Arad megyei birtokokat magyar állampolgárok veszi k bérbe a tulajdonostól és művelik meg. TG – JK
