Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-30
9 A köztársasági elnök, aki a nyugatszibériai HantiManszijszkban nyilatkozott magyar újságíróknak vasárnap programja zárásaként, észt, finn és orosz kollégájával részt vett a finnugor népek V. világkongresszusán. Az államalko tó három finnugor nemzet államfője vasárnap felavatták a "barátság fáját": a város központjában álló, fémből készült, fa alakú alkotás minden ága egyegy finnugor népet, népcsoportot jelképez. Kérdésre válaszolva elmondta: a négy elnök azért volt jelen a tan ácskozáson, hogy politikai súlyával támogatást nyújtson. A világkongresszus szombat esti hivatalos megnyitóján elmondott beszédében felvetett problémákat, és ezt a résztvevők jól fogadták. Sólyom László szombaton úgy fogalmazott, hogy a kultúraváltás elke rülhetetlen. A kérdés az, hogy hogyan tudják ezt megoldani a kis népek úgy, hogy ne legyen belőle kultúravesztés - mondta az államfő, hangsúlyozva, hogy a kulturális sokféleséget értékként akarja megőrizni a világ, és a finnugor világmozgalomnak támaszul k ell szolgálnia a kis népek nehéz teendőihez. Utalt arra, hogy "a Magyarországon kívül élő többmilliós nemzetrészeinket tekintve szintén a beolvadás, a nyelvvesztés rémével nézünk szembe, szintén átéljük a kisebbségi, s ezen belül még inkább a szórványlét nehézségeit". Számunkra is alapvető kérdés az anyanyelvi iskoláztatás, az anyanyelv használata a hivatalokban és bíróságokon; általában a kisebbségi nyelv és a többségi államnyelv tudásának, tanításának és használatának viszonya. Úgy ítéli meg, hogy a has onló problémával küszködő finnugor népek javát is szolgálhatják azok a magyar erőfeszítések, amelyek a kisebbségi jogok kollektív jogként való elismerését célozzák a nemzetközi jogban és az Európai Unióban. E téren bíztató fejleménynek tekinti Sólyom Lászl ó, hogy az EUorosz párbeszéd szerves része lett a finnugor kisebbségek helyzete. Az államfő vasárnapi nyilatkozatában rámutatott: minden kisebbségnek jár a támogatás. A különbséget abban látja, hogy a magyaroknak van egy anyaországa, amelyre támaszkodhat , amely védi őket. Az oroszországi finnugoroknak viszont nincs ilyen, "ezért jó, hogy mögöttük vagyunk, most már az Európai Unióban is". Szerencsés dolognak tartja Sólyom László azt is, hogy a finnugor kérdés évek óta része az oroszmagyar kapcsolatoknak. Az észt elnök szombat esti beszédről szólva úgy vélte, hogy Toomas Hendrik Ilves nyilván abban a szellemben beszélt, amely az oroszészt viszony jellemzi. Dmitrij Medvegyev orosz elnök beszédének fényében azonban Sólyom Lászlót meglepte Konsztantyin Kosza csovnak, az orosz parlament alsóháza külügyi bizottsága elnökének heves reagálása. "Nyilván az orosz politikai életben is különböző irányzatok vannak" - fogalmazott. Kérdésre válaszolva emlékeztetett arra, hogy ő maga a határon túli magyarok kifejezést ne m szokta használni, hanem a magyar nemzet Magyarországon kívül élő részei kifejezést. Nagyon fontosnak tartja, hogy a kulturális nemzet fogalmát szeretné elfogadottá tenni. Abban pedig mindegy, hogy ki milyen állampolgár és hol él, a saját identitása, a ma gyar nemzethez való tartozása a lényeg - mondta Sólyom László. vissza Szerbia még az idén uniós tagjelölt lehet? Hír TV 20080629 16:43 A svéd külügyminiszter esélyt lát arra, hogy Szerbia még idén az Európai Unió t agjelöltje legyen. Carl Bildt erről a belgrádi Eknomoszt Magazin című lapnak beszélt. A diplomata kiemelte, hogy a jelöltségért cserében Belgrádnak teljes mértékben együtt kell működnie a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel. A kitétel a gyakorlatban azt jelen ti, hogy Szerbiának ki kell adnia a volt boszniai szerb hadseregparancsnokot, Ratko Mladicsot és a volt boszniai szerb elnököt, Radovan Karadzsicsot. Carl Bildt szerint „az új kormánynak rendkívül határozott politikát kell majd folytatni ahhoz, hogy még é v vége előtt tagjelölt lehessen.” Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke az újvidéki Dnevnik című lapnak arról beszélt, hogy Horvátország után Szerbia lehet az unió következő tagjelöltje. A politikus, aki egyben Angela Merkel német
