Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-27
10 Háttér Jóllehet az EU vállalatainak 99%a kkv (legfelj ebb 250 főt foglalkoztató és legfeljebb 50 millió EUR árbevételű vállalat), a jogszabályok nagy része és a közigazgatási eljárások nem tesznek különbséget a vállalati méret alapján. Ennek következtében a 23 millió kkvnak gyakran ugyanazon adminisztratív k ötelezettségeknek kell eleget tennie, mint a 41.000 európai nagyvállalatnak. Az elmúlt években a kkvk hozták létre az új munkahelyek 80%át az EUban. vissza Az Európai Parlament szigorítaná a bővítés feltételeit Kitekintő / euvonal 2008. június 26., csütörtök Az EP külügyi bizottsága által jóváhagyott jelentés hangsúlyozza: a további országok felvételénél az unió „befogadóképességét” is figyelembe kell venni. A jelentésben az eddigieknél pontosabban határozták meg azo kat a követelményeket, melyeket a csatlakozni kívánó országoknak és az EUnak is teljesítenie kell a további bővítéshez. ülésen is el kell fogadniuk a képviselőknek – ugyanakkor leszögezi, hogy az unió eddigi kötelezettségvállalásait tiszteletben kell tart ani. Ezzel elsősorban a nyugatbalkáni országoknak korábban tett ígéretekre céloz a dokumentum. Az unió eddigi bővítései „általában rendkívül sikeresek voltak, amelyekből a régi és az új tagállamok egyaránt profitáltak” – olvasható az Elmar Brok (néppárt i, német) által készített jelentésben. Az Európai Unió további bővítése során azonban meg kell találni az optimális egyensúlyt a szervezet geostratégiai érdekei, a politikai következmények és az unió integrációs kapacitása között. A jelentésben szereplő „integrációs kapacitás” négy elemből tevődik össze: a csatlakozó államoknak hozzá kell járulniuk az EU politikai céljaihoz, és nem akadályozhatják azt; az intézményeknek hatékonyságát nem veszélyeztetheti a bővítés; a megfelelő pénzügyi forrásoknak rendelk ezésre kell állniuk; megfelelő kommunikációs stratégiát kell követni, hogy a közvéleményt tájékoztathassák a bővítésről. A bizottság emlékeztetett arra, hogy a belső reformok véghezvitelét elengedhetetlennek tarja a hatékonyság megőrzéséhez, ugyanakkor a Lisszaboni Szerződésre nem történt explicit utalás a szövegben. A képviselők leszögezték, hogy a csatlakozás előfeltételének tartják, hogy a belépni szándékozó országok megoldják belső problémáikat, különös tekintettel a területi és alkotmányos kérdésekre . Az Európai Uniónak szoros kapcsolatokat kell ápolnia az „európai perspektívával” rendelkező szomszédaival, ugyanakkor az Európai Szomszédságpolitikában való részvétel nem vezet szükségszerűen a teljes jogú tagság eléréséhez – írja a jelentés. A dokumen tumban foglaltak különösen Ukrajnát és Moldovát érintheti érzékenyen. Ezek országok jelenleg az EU szomszédságpolitikájának részesei, de már jelezték, hogy a teljes jogú uniós tagságot tekintik céljuknak. Az EU bővítése a Lisszaboni Szerződést elutasító írországi népszavazás után került reflektorfénybe, miután több uniós vezető is úgy nyilatkozott, hogy a szerződés hatályba lépése nélkül nem vehetőek fel további tagállamok a szervezetbe. Jelenleg hivatalosan Horvátország, Macedónia és Törökország rendel kezik tagjelölti státussal, míg Albánia, BoszniaHercegovina, Koszovó, Montenegró és Szerbia hosszú távon kapott ígéretet a teljes jogú tagság elnyerésére. Eközben Milo Djukanovics montenegrói elnök bejelentette, hogy országa 2012re az Európai Unió tagj ává kíván válni. A fekete hegyek országának kormányfője szerint a „nemcsak a NyugatBalkán országainak, de az EUnak is a legjobb érdeke, hogy ezen országok csatlakozzanak hozzá.” vissza
