Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-21
20 - És kapott bármféle ígéretet? - Azt mondták, hogy most már tényleg foglalkozni kell az üggyel. Ennyi. Sokan azt gondolják, hogy egységes ombudsmani eszmerendszer van Magyarországon. Pedig nem, négy ombudsman dolgozik négyféle hatáskörrel. Ugyanez vonatkozik a kisebbségek parlamenti képvisele tére is. Minden lehetséges variációt kidolgoztak az elmúlt 1520 évben. Én is leporoltam a legjobbakat, a 13 kisebbségi közösséggel összefogva alakítottuk ki. Már csak egy dolog hiányzik, a döntés. Nemet is lehet rá mondani, csak akkor ki kell venni a jogs zabályból ezeket a lehetőségeket és meg kell mondani, hogy bocsánat, tévedtünk. - Mennyiben segíti a munkáját, hogy nyíltan vállalja roma származását? - Ha vidéken elmegyek valahova, akkor úgy fogadnak, mint akik még soha nem láttak Pestről jövő embert. Örülnek, hogy végre valaki kíváncsi a problémájukra. Ez nemcsak a romákra vonatkozik, hanem más kisebbségi közösség tagjaira is. - Talán ön az, aki romaként legmagasabb pozícióba jutott. Más országokban vannak pozitív diszkriminációs példák is. El tudna képzelni ilyet Magyarországon? - Igazából ennek nincs hagyománya Európában, a kvótarendszer inkább az Egyesült Államokra jellemző. Egyébként a pozitív diszkriminációnál jobban hiszek az esélyegyenlőség politikájában. Az olyan mint egy futóversenyen. Aki később indul, annak nagyon nehéz behozni a lemaradást, de versenyben van, és esélyes célba érni. - Ma az egyik amerikai elnökjelölt fekete. Mégis van hatása a pozitív diszkriminációnak. - Ez jó példája annak, hogy ha az állam elhatároz valamit, és azt k övetkezetesen végig is viszi, akkor néhány évtized alatt komoly eredményt lehet elérni. Az ottani, most afroamerikainak nevezett fekete kisebbség sokkal rosszabb helyzetben volt, mint most nálunk a romák. Amikor ott meghozták a jogszabályokat, senki nem e sett a fenekére és egyetlen ember sem mondta, hogy szeretjük kedves fekete honfitársainkat. Az első fekete elé, aki be akart vonulni az egyetemre, a teljes egyetemi tanári kar kiállt, kivezényelték a nemzeti gárdát. Az első fekete hallgató egy fegyveres őr védelmében végezte el az állami egyetemet. Ehhez képest nagyon nagy fejlődés. Persze még korántsem oldódott meg minden, van gettósodás, meg szociális lecsúszás. De kialakult egy középosztály, egy értelmiségi réteg. Itt járt nálam egykét hónapja az amerik ai nagykövet és Jack Greenberg, az az amerikai ügyvéd, aki a nagy szegregációs perekben képviselte ezeket a csoportokat. Ő mondta, hogy nagyon nehéz és sajátos a helyzet Magyarországon, nehéz lesz úgy kitörni, hogy nincs a romáknak saját értelmisége. Az US Aban, ha szegregált formában is, de létezett néhány fekete tanítóképző, tehát óvatosan, szegregált formában korábban elindult az értelmiségi képzés. - Lassan egy éve tölti be hivatalát. Eddig arról beszéltünk, hogy falakba, nehézségekbe ütközött. Erre s zámított? - Egyáltalán nem mondanám, hogy mindenütt falakba ütközöm. Most csak a leglátványosabb, legérdekesebb esetekről beszéltünk, de ügyeim döntő többségében elfogadják az intézkedési javaslataimat, és meg is valósítják. Rengeteg ügyet indítottunk hiv atalból, kihelyezett panaszfelvételi helyeket hoztunk létre, hogy megszüntessük a főváros központúságot. Országjárásba kezdtem, mert érdekel például az is, hogy mi történik Battonyán. Más úgysem foglalkozik azzal, hogyan működik ott a román iskola. Milyen érdekes, hogy Békés megyében egyre nagyobb igény van a nemzetiségi oktatásra; és nem cigányokról beszélek, hanem románokról, szlovákokról, németekről. Egyéves tapasztalatot leszűrve azt hiszem, hogy nem okoztam csalódást a politikai szférának. A parlamenti meghallgatásomon azt ígértem, mindig ott leszek, hogy csípjem a szemüket. Nagyon jó az is, hogy elhiszik, független ember vagyok, semmilyen politikai oldalhoz nem kötődöm, sokkal inkább a szakmaiságot erőltetem és hangsúlyozom. vissza Muhari Judit, Simon Zoltán
