Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-20
18 Constantin Stroe, a Dacia alelnöke szerint egy ilyen befektetés legalább kétféle közlekedési ú t - vasút, autópálya - közelében lehetséges, s ez a feltétel Romániában nem létezik. Romániában Arad és Temes megyékben épülhetett volna fel a gyár, azonban ezek a helységek jelentős távolságra vannak a Szegedről induló autópályától. Egy másik ok, amiért a Mercedes Magyarországot választotta az, hogy ott egy kifejlett autógyártó bázis alakult ki 1990 óta - szögezte le Stroe. Ha a Mercédesz Románia mellett döntött volna, akkor a 800 millió eurós befektetés az eddigi befektetések közül a legnagyobb lett voln a. Ugyanakkor Románia körülbelül 2500 új munkahely lehetőséget is elveszített. Calin Popescu Tariceanu a hír hallatán, mindössze annyit mondott, "nem jöhet minden autógyártó Romániába". vissza Gyurcsány Brüsszelben: az árrob banás miatt át kell gondolni a költségvetést – Tobin és Robin Hood Népszabadság • Szőcs László • 2008. június 20. A hazai költségvetés átgondolását is szükségessé teszi az árrobbanás - mondta tegnap Brüsszelben magyar újságíróknak Gyurcsány Ferenc mini szterelnök. - A kormányok nem maradhatnak tétlenek a növekvő árakkal szemben, de arról nagy a vita, hogy ez mit is jelent - mutatott rá Gyurcsány. - Engedi az unió a szociálisan rászorulókat segítő célzott támogatásokat - mutatott rá a kormányfő. - Így a t ávfűtésszámlák kormánytámogatása elérheti a 20 milliárd forintot - jelentette be. Több százezer lakás felújításával folytatni kell szerinte a panelprogramot, amely 1030 százalékkal csökkentheti a lakossági fűtésszámlákat. Az energiatermelők és a nagyfel használók képviselői közötti jobb koordináció egy további lehetőség. - Ha csak az árról akarunk tárgyalni, úgy az ellentétek kibékíthetetlenek - mondta a miniszterelnök. - Ha viszont átfogóbb keretben történik az egyeztetés, úgy van remény az árak rendezés ére - mondta. Gyurcsány világossá tette, hogy a magyar terv az üzemanyag jövedékiadótartalmának az unió minimumszintje alá csökkentésére akkor lenne elképzelhető, ha ebben a többi huszonhat tagállam is egyetértene. Ám nem ez a helyzet. Lehetséges viszont (tagállami hatáskörben) az úgynevezett "Robin Hoodadó" bevezetése, vagyis az olajcégek extraprofitjának különadóztatása. - Ezt az adórendszer megújítása kapcsán, a következő hónapokban érdemes felvetni - mondta Gyurcsány, aki szerint létjogosultsága van a Tobinadó egyébként tizenöt éves tervének is. Ez a spekulációs célú tőkemozgásokat adóztatná, mint mondta, "a globalizáció vadhajtásainak levágására". A kormányfő az élelmiszerválság közepette igazolva látja a magyar álláspontot: nem a termelés visszafo gására kell költeni az unió mezőgazdasági támogatásait. Szerinte vannak ebben biztató jelek. Gyurcsány korainak nevezte azt a felvetést, hogy Magyarország szorgalmazzae földpiaca mielőbbi megnyitását (amelyre hét év mentességet kapott az EUtól). Hazánk v iszont hét másik keleteurópai tagállammal egyetemben közös levélben sürgeti, hogy a közös agrárpolitika átalakításának jegyében vizsgálják felül az újak agrártermelőit továbbra is sújtó támogatási különbségeket. A kormányfő elmondása szerint régen kapott annyi gratulációt, mint most, az Európai Innovációs Technológiai Intézet budai színhelyéről és a Mercedesgyárról szóló döntések után. vissza Quo vadis, Európa? – Hans Pöttering, az EP elnöke a népszavazás következményeiről Népszabadság • Hans Pöttering • 2008. június 20. Az ír polgárok nemmel szavaztak a lisszaboni szerződésről. Részletes elemzést igényel, hogy milyen okok vezettek erre az eredményre, illetve mi motiválta a döntésben az íreket, azon országok egyikét, am elyek a legtöbbet profitáltak az európai uniós tagságból. Első pillantásra úgy tűnik, hogy a nemmel szavazók közül sokan egy bizonyos szempont, mégpedig gyakran ellentmondásos szempont alapján hozták meg döntésüket. Az üzletemberek közül néhányan azért k ampányoltak a nem mellett, mert veszélyeztetve érezték a szabad gazdaságot, mások, mint a szakszervezetek egy része pedig azért, mivel a szerződés nem tartalmaz elegendő szociális elemet. Voltak, akik úgy vélték, hogy a szerződés következtében könnyebbé vá lik a terhességmegszakítás, vagy hogy az megkérdőjelezi az ír adórendszert. Ahogy azt De Gaulle tábornok egyszer megfogalmazta, népszavazáskor olyan kérdésekre adunk választ, amelyet fel sem tettünk. Annyi már ma is bizonyos, hogy a népszavazás eredménye az Európai Uniót egyik legsúlyosabb kihívása elé állította. Az alkotmányszerződésből kialakított lisszaboni reformszerződés, amelyet egy nemzeti és európai
