Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-19
8 Munter szerint ebben az esetben Szerbia ismét globális szereplő lesz gazdasági téren, lakosai újból úgy utazhatnak, mint korábban, s a szerb fiatalok bárhol tanulhatnak Európában. Ez megfelelő lezárása lenne szerinte azoknak az évtizedeknek, amelyek igen nehezek voltak Szerbia és szomszédai számára. A diplomata mindehhez hozzátette: "nagyon meglepődne", ha az Európaellenes erők kormányt tudnának alakítani Szerbiában. A Cameron Munter által Európabarátnak nevezett, s nyug ateurópai politikusok által is gyakran emlegetett kormányt úgy képzelik el a megálmodói, hogy Boris Tadic államfő Demokrata Pártjának vezetésével jön létre. A rendre európai irányultságúként emlegetett szerbiai pártoknak azonban nincs meg a kormányalakítá shoz szükséges többségük a belgrádi parlamentben, s csak úgy kerülhetnek hatalomra, ha összefognak a valaha Slobodan Milosevic által irányított szocialista párttal. A szocialisták egyelőre - legalábbis hivatalosan - még nem tárgyaltak a demokratákkal, rögtön a választás után az Európaellenesnek kikiáltott radikálisokkal és Vojislav Kostunica ügyvezető miniszterelnök nacionalistának nevezett táborával kezdtek egyezkedni. Megbeszéléseik még tartanak, Belgrádban meg is állapodtak a főváros közös irányítás áról, s a szocialisták vezetői többször kijelentették: amíg úgy látják, hogy van remény a megegyezésre a radikálisokkal és a nacionalistákkal, addig nem kezdenek tárgyalást Tadicékkal. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy egy évvel ezelőtt Európában Kos tunicát még demokratának, Európabarátnak tartották, s a külföldről érkező nyomásnak jelentős szerepe volt abban, hogy Tadic és pártja belekényszerült egy első pillanattól kezdve működésképtelen koalícióba. Az Európabarát kormány megalakításának - Cameron Munter által is emlegetett - receptje most úgy szól, hogy a Demokrata Párt fogjon össze a délszláv háborúk kirobbantásában, a koszovói népirtásban bűnös Slobodan Milosevic örököseivel. vissza "Balkáni útlevél": Mind szerb, mind horvát elutasítás Vajdaságma.info 2008. június 18. [15:14] A nyugatbalkáni országok európai integrációjáról Brüsszelben tanácskozó Európai Politikai Központ (CEP) tizenkét pontos javaslattal állt elő, amely szerint elősegítené a térség gyorsabb i ntegrációjátaz írországi nem után. Ennek egyik meghökkentő pontja szerint a térség országainak meg kellene nyitniuk a határaikat egymás felé. Javasolja továbbá az egységes balkáni útlevelet számukra, írja az index.hr. A CEP szerint az erről szóló megállapo dást Horvátország, Szerbia, Macedónia, BoszniaHercegovina, Montenegró és Koszovó írná alá. A CEP javaslatát mind Szerbiában, mind Horvátországban ésszerűtlennek és hihetetlennek nevezték. Jelenleg ugyanis csak Horvátországnak nincs vízumkötelezettsége az EU országai felé. Egy balkáni útlevél azt eredményezhetné, hogy a térség említett országainak polgárai Horvátországon keresztül szabadon utazhatnának az EU országaiba. Vesna Pešić, az uniós integráció kérdésével foglalkozó testület vezetője hihetetlennek tartja, hogy egy ilyen javaslat napvilágot látott, amely javaslatot nem is tartja logikusnak. Horvátországban is úgy látják- ad róla hírt a javno.hr , hogy nincs semmiféle esélye annak, hogy egy ilyen kezdeményezés életre kelhet. A jobboldali Anton Đapić szerint nincs oka az aggodalmaknak és félelmeknek, hogy Horvátország felújítja a volt Jugoszláviát. vissza Budapesten lesz az Európai Unió kutatóközpontja HVG 2008. június 18. 15:59 Budapesten lesz a székhelye az Euró pai Innovációs és Technológiai Intézetnek - erről egyhangúlag döntöttek szerdán Brüsszelben az Európai Unió tagországainak versenyképességi ügyekben illetékes miniszterei. Az Európai Unió kutató központjának, az Európai Innovációs és Technológiai Intéze t (European Institute of Innovation and Technology, EIT) felállításáról tavaly nyáron született meg a végleges döntés. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet az unió gyorsabb gazdasági növekedést célzó stratégiájának egyik eszköze, célja, hogy - e lsősorban mintegy hálózatirányító tevékenységet folytatva - hozzájáruljon az EU versenyképességének növeléséhez, a kutatás fellendüléséhez. Az intézet 2013ig mintegy 300 millió eurós költségvetéssel működhet majd, várhatóan 5060 fős személyzettel. Első programjai minden bizonnyal a megújuló energiaforrások és a klímaváltozás témakörében indulnak majd.
