Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-18
30 A lépés vonzza a beszállítókat. Elsőként a kí nai BYD Electronics jelentkezett, mely fröccsöntött műanyag borítólapokat gyárt a telefonokhoz. A cég az év végén kezdi el működését a zsuki ipari parkban, és a tervek szerint havi 3 millió alkatrészt szállít majd a Nokiának. A park következő nagybefekte tője nem az elektronika, hanem az autógyártás területéről érkezhet, ugyanis a Daimler komolyan fontolóra vette, hogy a Mercedes A és B osztály járműveinek gyártását egy nemeszsuki üzemben folytassa. A tét nagy, mert a 170200 hektáron elterülő gyárba a ném et vállalat 400 millió eurót fektetne, és legalább 4000 embernek adna munkát. A technológiánál maradva, az integrált informatikai szolgáltatások fejlődésére jó példa a Brinel, mely egyaránt foglalkozik számítógépösszeszereléssel, hálózatépítéssel és szo ftverfejlesztéssel. A vállalat jelenleg az elsők között van a „kulcsrakész” informatikai rendszerek romániai piacán – ez azt jelenti, hogy a megrendelő egy szállítótól kapja a számítógépes és a telekommukációs hálózatot, valamint a szükséges szoftvereket i s. A Frosys nevű, automatizálással foglalkozó vállalatot a Siemens vásárolta fel. A német cég vonzónak találta a Kolozsváron folyó műszaki és informatikai képzést, és úgy döntött, kutatóközpontot nyit a városban. A városban terjeszkedő nemzetközi cégekre való tekintettel és az egyre bővülő piaci igények hatására a Wizz Air úgy döntött, hogy fapados járatainak túlnyomó részét Marosvásárhelyről Kolozsvárra költözteti (eleinte a budapestit is, de az végül visszakerült a Vásárhely melletti reptérre). Ez az első, Romániában működő olcsó légitársaság, amely élt a járatáthelyezés lehetőségével. Szintén a Wizz az első, mely belföldön közvetlen konkurenciát teremtett a Taromnak a KolozsvárBukarest jár at beindításával. Aura Giurcăneanu szerint jelenleg Kolozsváron PPP – azaz a közintézmények és a magánszféra közti együttműködésen alapuló – befektetésekbe érdemes belevágni, de ígéretes terület a nagyváros környékének fejlesztése, a nagy üzleti központo k kialakítása és a specifikusan kolozsvári márkák kitalálása és előállítása is. A szakértő szerint a város fejlődése nagyban függ attól, hogy a helyi üzleti élet milyen pályán fog mozogni a következő években, és lesze kapacitása további külföldi tőkét v onzani. Aura Giurcăneanu előrejelzése szerint Kolozsváron továbbra is nagy jövője van az elektronikus kereskedelemnek, a pénzügyi szolgáltatásoknak, az építőiparnak, a kiskereskedelmnek, az üzleti tanácsadásnak és általában a kis- és középvállalkozásokna k. vissza
