Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-02
39 arculata. Mivel csökkent ették az anyanyelvi órák számát, valószínűleg annak pótlására fogják felhasználni a szabad program egy részét. A felső tagozaton természettudományi szakkonverzációs órákat terveznek. Az igazgató úgy véli, nem lesz nagy lehetőségük a programalkotásra, mert sok tantárgyban úgy lecsökkentették az óraszámot, hogy az előírt tananyagot más órákon kell pótolni. Annyi bizonyos, hogy a kisebb létszámú környékbeli iskolák összefognak (Bős, Baka, Csilizradvány), és júniusban közösen dolgoznak ki pedagógiai programot. Fekete Zoltán, a komáromi Munka Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatója szerint meg kell várni, amíg legalább valamennyire letisztázódnak, kikristályosodnak a dolgok. „Egyszerűen nincsenek emberek, akik egyértelmű válaszokat tudnának adni bizon yos konkrét kérdésekre, márpedig azokból rengeteg van. Az óraszámokról viszont tudjuk, hogy a magyar nyelvét csökkentették. És azt is, hogy a megmaradt öt óra az anyanyelv oktatására egyszerűen kevés. Vagyis tulajdonképpen rögtön ránk is kényszerítették, m ire használjuk az úgynevezett szabad órákat, amelyekkel az iskola rendelkezhet – és amelyeket idegennyelvoktatásra, informatikai ismeretek elmélyítésére szántunk. Szóval ennyit már legalább tudunk..." vissza Milyen kisebbs égi magyar politizálást? Szerző: Szilvássy József Paraméter.sk 2008, június 1 - 16:07 Elég régen tudjuk, tapasztaljuk, hogy válaszút elé érkezett a Kárpátmedencei kisebbségi magyar politizálás. Azért is, mert ahány utódállam, annyiféle viszálykodás és k érdőjel. Legrégebbiek a vajdasági ellentétek, ahol a kilencvenes évek elejétől több ottani magyar párt feszült egymásnak. Nem sokkal ezelőtt rádöbbentek, hogy amit tesznek, az politikai öngyilkosság. Ezért alakult meg a hárompárti vajdasági Magyar Koalíci ó, amely távolról sem szerepelt olyan sikeresen a múlt hónapi helyhatósági és tartományi választásokon, ahogy a vezetők eltervezték. Szabadkának már nem lesz magyar nemzetiségű polgármestere, az újvidék tartományi parlamentben a korábbi tizenkettőről kilen cre csökkent a magyar ajkú képviselők száma. Több ottani kisvárosban is számottevő a veszteség. Legújabb statisztikai adatok igazolják, hogy elég sok vajdasági magyar polgár nem a Magyar Koalícióra, hanem a szerb demokratikus erőkre voksolt. Talán azért, m ert elege volt az ottani magyarok viszálykodásából. Esetleg úgy gondolkodott, hogy most a többségi állam európai orientációjú pártját kell minél inkább megerősíteni a nacionalistákkal szemben. Mindenesetre érdemes alaposan odafigyelni, és az illetékeseknek kielemezni mindazt, ami Dévidéken történt. Erdélyben másfél évtizedig az RMDSZ volt ernyőszervezetként az ottani magyarság fő érdekképviselője, ám Tőkés László és hasonmása, Szász Jenő különböző okok miatt felrúgta ezt a sajátos egypártrendszert. Ezért a mai romániai helyhatósági választásokon néhány erdélyi várost kivéve, egymásnak feszül, mondjuk ki: egymás pozícióit gyengíti a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség és a nemrég bejegyzett Magyar Polgári Párt. Marosvásárhelyen polgármesterjelöltként tal án győzhet Borbély László, mert őt mindkét magyar politikai erő támogatja. Más erdélyi településeken, még a Székelyföldön is a durva testvérharc miatt viszont csökkenhet a magyar képviselők száma. Mert az utóbbi helyen a román pártok összefogtak, akár csak nemrég nálunk, a szlovákok Nyitra megyében. Pedig a minél erősebb önkormányzati jelenlét az erdélyi magyarságnak létérdeke a következő időszakban, amikor az uniós pénzek felhasználásáról és a modernizációs projektekről kell majd dönteni – írta szombaton T ibori Szabó Zoltán, neves romániai magyar publicista. Nincs béke a Kárpátalján sem, ahol folytatódik a KMKSZ és az UMDSZ iszapbirkózása. Ami pedig idehaza, a Magyar Koalíció Pártjában zajlik, azt mindannyian jól ismerjük. Átok ül rajtunk? Kisebbségben se m tudunk viszálykodások nélkül élni? Nem vagyok fatalista, és azt sem hiszem, hogy a magyarság bármely nemzetnél kötekedőbb, netán hitványabb. Sokka inkább arról van szó, hogy olyan gondolkodó politikusokra, igazi stratégákra lenne szükség, akik elfogultsá g nélkül mérik fel ezeknek a viszálykodásoknak az okait, majd felvázolják a lehetséges modelleket, vagyis az életképes megoldásokat. Meggyőződésem szerint arra a következtetésre jutnak majd, hogy elavult és hamis, az egy a párt, egy a zászló – elmélet. Me rt továbbra is nagyon fontos, de önmagában ma már nem elégséges gyűjtő és összefogó erő az, hogy magyarok vagyunk, s ezért magyar pártba kell tömörülnünk. Ugyanis még a kisebbségi magyar polgár értékrendje is különböző. Konzervatívak, liberálisak vagy szoc iáldemokrata színezetűek. A jobbés baloldali szélsőségek szerintem nem meghatározóak hazai magyarságunk körében. Olykor nyilvánvalóan más a hazai magyar nagyvagy
