Reggeli Sajtófigyelő, 2008. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-05-31
21 - Ez köztársasági szinten igaz. A magyar szavazók - joggal - tartottak a radikálisok előretörésétől, ezért szavaztak sokan a Magyar Koalíció helyett a Demokrata Pártra. A magyar szavazók fontosnak tartották, hogy Szerbia ne térjen le az európai útról, ugyanakkor a leadott szavazatok alapján az is világosan kiderül, hogy a magyar érdekek teljes körű képviselete csak összefogással lehet séges. * Erdélyben az összefogás hiánya a bukaresti magyar parlamenti képviseletet veszélyezteti. Sajnos, a Felvidékről is rossz hírek érkeznek: nem kizárt az MKP szakadása. Ilyen helyzetben lehete - megítélése szerint - a délvidéki példára hivatkozva elsimítani a magyarmagyar ellentéteket e régiókban? - A felvidéki magyarok már évek óta szép példáját adják az összefogásnak, ezért is lehettek sikeresek és ezért is lehettek kormányzati tényezők hosszú évekig. Viták egy párton belül gyakran megesnek , ugyanakkor az MKP mindig is megfelelően tudta kezelni ezeket. Ami Erdélyt illeti: ott hosszú időn keresztül egyszólamú, egyhangú volt az egység, így törvényszerű volt annak felbomlása. Így tehát Erdélyben is új egységre van szükség. A Magyar Polgári Párt megalakulása az első fontos lépés az új egység felé vezető úton. Erdélyben az egységet most úgy lehet létrehozni, ha először megjelennek az új demokratikus politikai alternatívák, amelyek aztán egymással egységet tudnak alkotni. Ennek a folyamatnak vagyun k most az elején. Erre adhat példát a délvidéki összefogás. Külön szeretném kiemelni a vajdasági pártok közösen kidolgozott autonómiakoncepcióját, amely előremutató példaként szolgálhat valamennyi Kárpátmedencei magyar közösség számára. * A szerbiai p olitikai színtér és társadalom továbbra is vészesen meg van osztva. A hasonló magyarországi tapasztalatok mentén - véleménye szerint - hogyan lehet ezt feloldani? - Magyarországon a kormány alkalmatlansága és folyamatos hazudozása mély szociális válság ot okozott. Ráadásul a kormány a társadalmi felhatalmazása és támogatottsága után a parlamenti többségét is elveszítette. A kisebbségi kormányzás pedig ellentétes az ország érdekeivel, még jobban le fogunk maradni Európától, ezért a felzárkózás érdekében m inél előbb vissza kell adni az embereknek a jövőről szóló döntés lehetőségét. A sikerhez tehát az előrehozott választáson keresztül vezet az út. Szerbiában ezt felismerték. * Véleménye szerint leszneke előrehozott választások Magyarországon? Ha igen, és Önök kerülnek kormányra, mit tart a legsürgetőbb feladatoknak mind a magyar bel, mind a külpolitika és a határon túli magyarság vonatkozásában? - Magyarországnak nincs még két elvesztegetnivaló éve. Az ország érdeke az, hogy minél előbb előrehozott választásra kerüljön sor. A következő kormánynak pedig új egyezségeket kell kötnie a válságból való kijutás érdekében. Ehhez először újra kell indítani a gazdasági növekedést, amihez adó- és járulékcsökkentésre, a korrupció és a bürokrácia visszaszorításá ra, valamint az állami kiadások reálértéken történő befagyasztására van szükség. Ami külpolitikánkat illeti, egyrészt visszaadnánk a státustörvény rangját, a határon túli magyarságnak juttatott kedvezmény terén pedig visszatérnénk a magyarigazolvány rendsz eréhez. Másrészt újraélesztenénk a Magyar Állandó Értekezletet. A magyar nemzetpolitika egyik legfontosabb feladata az lenne, hogy a gyakorlatban is valósuljon meg végre egy magyar autonómia. Ebből a szempontból rendkívül fontos eredménynek tartom, hogy a vajdasági magyar pártok kidolgozták koncepciójukat, így mindenki tudja, milyen irányba kell elindulnunk. vissza DÉVAVÁRI Zoltán Kishatárforgalom: minden marad a régiben KISZO • 2008.05.31. A héten több ukrán hírportál té nyként közölte: Magyarország brüsszeli javaslatra módosítja az Ukrajnával tavaly szeptember 18án aláírt kishatárforgalmi egyezményt. A hírügynökségi beszámolók azt is tudni vélik, hogy a szomszédos SzabolcsSzatmárBereg megyében ezentúl csak húsz kilomét eres mélységbe lehet beutazni, s Kárpátalján csupán azok jogosultak az egyszerűsített határátlépésre, akik harminc kilométernél nem távolabb laknak a határtól. Természetesen utánajártunk a felröppent híreknek, s megnyugtathatunk mindenkit: semmi sem vál tozott a kétoldalú kishatárforgalmi megállapodásban, s egyelőre biztosan nem is fog. Ugyanakkor – amint arról már korábbi lapszámainkban említést tettünk – némi valóságalapja mégis van a beharangozott szigorításoknak. Információink szerint az Európai Parla ment javaslatára az Európai Bizottság illetékes hatósága ajánlással fordult a magyar, a lengyel és a szlovák diplomáciához, melyben kifogásolja az 50 kmes sávot.
