Reggeli Sajtófigyelő, 2008. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-05-31
16 Parlamenti szinten – A Lisszaboni Szerződésről tárgyalna a többi uniós tagállammal a V4 2008. május 31. 17:28 A négy visegrádi ország parlamentjeinek vezetői a jövő évben szeretnék meghívni a többi európai uniós országbeli kollégáikat Prágá ba, hogy megvitassák mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a Lisszaboni Szerződés nyújt a nemzeti törvényhozásoknak. Egyebek között ebben állapodtak meg a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák parlament vezetői, akik pénteken és szombaton Prágában taná cskoztak. Magyarországot a találkozón Mandur László, az Országgyűlés alelnöke képviselte. Az eszmecserére a jövő év első felében kerülne sor, amikor Csehország tölti majd be az Európai Unió soros elnöki tisztségét. A találkozó előkészítésével a V4ek Milo slav Vlceket, a cseh képviselőház elnökét bízták meg. A négy visegrádi ország törvényhozásának vezetői pénteken kezdtek tárgyalásokat arról, milyen feladat hárul a nemzeti parlamentekre a Lisszaboni Szerződés érvénybe lépése után. „A visegrádi országok p arlamentjei szeretnének kidolgozni egy olyan mechanizmust, amely lehetővé tenné számukra, hogy közös lépjenek fel az Európai Bizottság nekik nem tetsző törvénytervezetei ellen” – jelentette ki a pénteki tanácskozás után megtartott sajtótájékoztatón Premysl Sobotka, a cseh szenátus elnöke. A „központi” törvényjavaslatok „visszaadása” a nemzeti parlamentek részéről olyan újdonság az Európai Unióban, amelyet a Lisszaboni Szerződés tenne lehetővé. „Nem valamiféle blokk létrehozásáról van szó valaki ellen, hane m a közös álláspont érvényesítéséről. A Lisszaboni Szerződés ezt a lehetőséget megadja, s egybehangzó véleményünk, hogy ezzel élni kell” – szögezte le Sobotka. A négy visegrádi ország közül Lengyelország, Magyarország és Szlovákia már törvénybe iktatta a Lisszaboni Szerződést, míg Csehország nem. A prágai képviselőház eddig csak első olvasásban vitatta meg a dokumentumot, míg a szenátus úgy döntött, megvizsgáltatja az alkotmánybírósággal, hogy a szerződés összhangban vane a cseh jogrenddel. Alexandr Vondr a, az európai ügyekért felelős miniszterelnökhelyettes szerint a taláros testület ősszel dönt a kérdésről. A Lisszaboni Szerződés, amely módosítja a 27 tagúra bővült Európai Unió működésének szabályait, azután lép életbe, hogy a dokumentumot az összes ta gállam jóváhagyja. A szerződés gyakorlatilag az elutasított európai alkotmányt helyettesíti, s célja megreformálni az uniós intézményeket. Újraosztja a jogköröket az Európai Unió és a tagországok között, és módosítja a döntéshozatal eddigi szabályait. A d okumentum előírja, hogy Brüsszelnek előzetesen értesítenie kell a nemzeti parlamenteket a jogszabályok tervezett módosításairól. Ha ezekkel a nemzeti parlamentek egyharmada nem ért egyet, akkor az Európai Bizottságnak újra kell gondolnia a javaslatot. „Mi a visegrádi csoportban négyen vagyunk. Szeretnénk, ha a csírája lennénk egy olyan csoportnak, amely szükség esetén eléri az egyharmadot” – jegyezte meg Sobotka. vissza Romániai önkormányzati választások – Székelyek vagy ma gyarok voksolnak vasárnap Székelyföldön? 2008. május 30. 14:02 | Utolsó módosítás:2008. május 30. 14:37 Székelyföldön, Románia közepén, magyarok és magyarok között dől el a vasárnapi önkormányzati választások kimenetele. Egyes vélemények szerint még az is, hogy a székely szellem győze avagy a magyar. Magyaroke vajon az egykor Magyarország határmezsgyéjén, ma Románia közepén élő székelyek, avagy székelyek? A jelképes értelemben talán fontos kérdés látszólag nem túl aktuális, hiszen 2008ban az Európa i Unióban már nincs sok jelentősége, hogy az Erdélyi Fejedelemség államalkotó nemzetei egykor – a románokat
