Reggeli Sajtófigyelő, 2008. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-05-30
22 Vasárnap reggel 7 órakor országszerte nyitnak az urnák, és elvileg 18 millió, szavazásra jogosult állampolgár adhatja le voksát ön kormányzati képviselőire. A szavazóhelyiségek 21 órakor zárnak, néhány perccel később, az exitpoll felmérések alapján, már ismertté válnak az első részeredmények is. Június elsején polgármestert, megyeitanácselnököt, megyei és helyi tanácsot választanak, így minden szavazó négy szavazólapot kap. Vasárnapi újdonságok Az idei választások legszembetűnőbb újdonsága az, hogy – 1989 után első ízben – a megyeitanácselnököket is a polgármesterekhez hasonlóan, külön szavazólapon választják meg. A megyei és hely i tanácsok tagjaira továbbra is pártlisták alapján szavazunk majd. A megyeitanácselnököt egyfordulós rendszerben választjuk meg, június 1jén, a tisztséget a legtöbb szavazatot megszerző jelölt nyeri el, akkor is, ha nem kapja meg a fele plusz 1 voksot. Második fordulóra csak abban az esetben kerül sor, ha két jelölt pontosan ugyanannyi szavazatot összesít. A megyei tanács elnöki székéért immár független jelölt is harcba szállhat. A polgármesterválasztásoknál nincs új elem: az első fordulóban a leadott voksok felénél többet megszerző jelölt győz. Ha ezt senki nem éri el, akkor a két legjobb helyezett méretkezik meg egymással a második menetben. Az „utolsó simításokra” vasárnap kerül sor, amikor lezárul a 80 millió 655 ezer szavazólap kiosztása. Országos szinten 42 választási körzetet hoztak létre, a szavazórészlegek száma pedig 17 298. Bukarest után a legtöbb szavazórészleg Bihar, Iaşi és Prahova megyében működik. A szavazás rendjére országosan több mint 33 000 csendőr ügyel majd fel. Idén „versenypárt” is van Az erdélyi magyarok számára a megyeitanácselnök megválasztási módja mellett az is újdonságot jelent, hogy eddig az RMDSZes jelölteknek még Székelyföldön is elsősorban román pártok jelöltjeivel kellett megküzdeniük, idén azonban a már országosan bejegyzett alakulat, a Magyar Polgári Párt is csatába küldte jelöltjeit. Az MPP egyébként 12 megyében 203 településen 312 megyeitanácsos, 133 polgármester, 2773 helyitanácsos- és 4 tanácselnökjelöltet indít. Az RMDSZnek közel háromszor ennyi jelöltje van: 12 megyében pályázza meg a megyeitanácselnöki tisztséget, 342 polgármesterjelöltet állít, a helyi listákon 9352, a 23 megyei listán pedig összesen 610 „tulipános név” szerepel. Az RMDSZ és az MPP között történtek próbálkozások közös listák állításár a, ám ezek sorra kudarcot vallottak. Ennek ellenére – kevés kivétellel – a versenyhelyzet nem rontja a románok javára a magyar jelöltek esélyeit. Az MPP ugyanis jobbára csak Székelyföldön állít polgármesterjelölteket, Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, Ko lozsváron és Nagyváradon nem. A Szász Jenő vezette szervezet azonban többször hangsúlyozta: nem támogatja az RMDSZt ezekben a városokban, hanem szimpatizánsai lelkiismeretére bízza, kire szavazzanak a választásokon. Magyar – román küzdelem A magyar – román küzdelem – – a legkiélezettebb az etnikailag felefele arányú Marosvásárhelyen, illetve Maros megyében lesz. Az RMDSZ „stratégiai fontosságúnak” tekinti a várost, vasárnap a főhadiszállását is a Bernádyházban rendezi be. Mint ismert, a Marosvásárhely pol gármesteri székéért folyó küzdelemben Borbély László fejlesztési miniszter egyetlen magyar jelöltként mérkőzik meg a román pártok által közösen támogatott Dorin Florea jelenlegi polgármesterrel. Az MPP nem állított jelöltet, ám a tanácsosi tisztségekért mi ndkét alakulat teljes listával jelentkezik. A Maros megyei tanácselnöki tisztségért mindkét alakulat harcba száll: RMDSZes színekben Lokodi Edit Emőke, míg az MPP színeiben Tőkés András mérkőzik meg. Tőkés indulásával csökken az esélye annak, hogy a megy e
