Reggeli Sajtófigyelő, 2008. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-05-27
18 Az RMDSZ eddig elvégzett munkájára, a tapasztalat hangsúlyo zására hivatkozott, fiatal jelöltjei az önkormányzati rendszerváltást hirdették. Tegnap azonban Albert Álmos alsóháromszéki RMDSZelnök élesen és személyre szólóan támadta a sepsiszentgyörgyi és háromszéki MPPs jelölteket. A többezres tömeget megmozgató nagygyűlés után egy nappal, amelyen Orbán Viktor volt miniszterelnök is beszédet mondott, Albert azzal vádolta meg Kovács István MPPs megyeitanácselnökjelöltet, hogy unitárius lelkészként az egyházközséget személyes érvényesülése szolgálatába állította, a sepsiszentgyörgyi tanácstaglista vezetőjét, Gazda Zoltánt pedig azzal, hogy évek óta illetéktelenül veszi fel színészi fizetését, s ezáltal kétmilliárd lejt (mintegy másfél millió forintot) vett ki az adófizetők zsebéből. Több MPPs tanácstagjelöltet és családtagjaikat korrupcióval vádolta. Az erdélyi történelmi egyházak vezetői felhívást intéztek "a nőkhöz és férfiakhoz, fiatalokhoz és öregekhez, politikai meggyőződéstől és felekezeti hovatartozástól függetlenül, hogy tartsák erkölcsi és nemzeti kötele sségüknek részt venni a választáson". vissza Ferencz Csaba, Sepsiszentgyörgy Csángó jövőkép - Nem nézhetjük tétlenül az asszimilációt Erdély.ma [ 2008. május 26., 22:30 ] A csángókutatás Orbán Balázsának is nevezhe tő Tánczos Vilmos csíkszeredai származású néprajzkutató, kolozsvári egyetemi tanár, aki 1980 óta végez Moldvában elsősorban vallásinéprajzi jellegű kutatásokat a katolikus csángók körében, és aki 1992 — 1996 között bejárt minden olyan moldvai települést, ah ol az 1992es népszámlálás felekezeti adatai, a néprajzi szakirodalom, valamint a helyszíni moldvai közlések alapján még magyarul beszélő lakosságot feltételezett. A terepmunka során megállapította, hogy a vizsgált nyolcvanhárom faluban hatvankétezren bes zélnek jelenleg magyarul is, bár a moldvai katolikusok száma kétszáznegyvenezerre tehető. A moldvai csángók közösségi identitástudatáról pedig azt állítja, hogy abban a nyelv nem játszik akkora szerepet, mint a Kárpátmedencén belül élő magyarság esetében, és ,,a csángók önmagukhoz legközelebb állónak a többi csángó falu katolikus lakosságát érzik, függetlenül attól, hogy ezek megőriztéke eredeti nyelvüket vagy sem". Tánczos Vilmos tapasztalaton nyugvó állításait a néprajzosok, történészek elfogadják, adat aira hivatkoznak, kutatásainak eredményei mondhatni hivatkozási alapul szolgálnak szinte minden csángó témájú tanulmányban. A május 8 — 9én Bákóban tartott, Veszélyeztetett kultúrák, veszélyeztetett örökség című konferencia egyik előadója volt, ebből az alk alomból kérdeztük a csángókérdés néhány vetületéről. Csökken a nézetkülönbség — Különös azt látni, hallani, hogy nem magyar nemzetiségű néprajzosok, nyelvészek is kutatják a moldvai magyarok múltját és jelenét. Van ennek jelentősége a magyar csángókutató k számára? — Természetesen van. Örvendek annak, hogy a román kollégák is eljöttek a bákói konferenciára, bár korábban is meghívták őket. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy nagyon megerősödött a nyugati fiatalok jelenléte, felnőtt egy generáció, akik pénzeke t pályáznak meg azért, hogy Rómában levéltárakban kutassanak, és más nyugati forrásokat is feltárjanak. Ez a fiatal generáció a csángókutatást európai perspektívában végzi, azt jelenti, hogy sok nyelvet ismernek, képzettek, el tudnak olvasni latin vagy ola sz forrásokat, nyilván, megpályázzák hozzá a pénzeket, megkeresik a publikációs lehetőségeket, és ez nagyon jó. Ezen a konferencián legalább hétnyolc ilyen kutató volt, köztük angol, német, lengyel. Vannak, akik itt születtek, de nyugati egyetemeken dokto rálnak. — Miben más az ő perspektívájuk a csángókérdésről, mint a hazai kutatóké? — Nem lehet általánosítani, de annyi elmondható, hogy a nézetkülönbségek csökkennek. A tendencia az, hogy a magyar, román és más nemzetiségű kutatók egyformán kezdenek gondo lkodni a kérdésről. Nincsenek akkora koncepcionális, illetve ideológiai eltérések, mint ezelőtt tíz évvel. Kialakul egy egységes témakezelési mód. Adódnak problémák, tudományos viták, főként a múlt megítélése tekintetében, de ezek nem ideológiai mezőnyben zajlanak. — Egyetértés van a csángó jövő megítélése tekintetében is?
