Reggeli Sajtófigyelő, 2008. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-05-24
30 azonban a magyar parasztok helyett cseh- és szlovák telepesek kaptak földeket, és a közigazgatási határokat is úgy rendezték, hogy a magyarok sehol ne lehessenek többségben. A csehszlovák államot 1938ban Münchenben bontották fel : Magyarország a nem sokkal később cinikus "tárgyalások" után megszületett bécsi döntésben visszakapta a Felvidék déli részét, a szlovák területeken pedig a Tiso vezette náci bábállam jött létre. A visszacsatolást a kezdeti örömök után a szlovákiai magyaro k kiábrándulása követte, ugyanis az új államiságban a helyiek helyett sokszor az anyaországból hozott tisztviselőkkel töltötték fel az államigazgatást. A háború után Szlovákia visszakerült a korábbi államalakulatba. 1947ben a párizsi békeszerződésben te rületi veszteség is érte Magyarországot: három faluval gazdagodott Csehszlovákia. A kitelepítésől az Európai Unióig Az újra elnökké választott Beneš ekkor szerette volna elérni a német és magyar kisebbség teljes felszámolását. Elképzelése szerint a magy aroknak vagy távozni, vagy asszimilálódni kellett. A szövetségesek azonban nem járultak hozzá a magyarok egyoldalú kitelepítéséhez, így 1946. február 27én Csehszlovákia lakosságcsereegyezményt kötött Magyarországgal. A szerződés keretében 73 ezer szlovák hagyta el Magyarországot és 68 ezer magyar Csehszlovákiát. Bár a szerződés szerint az áttelepítés az ingó vagyonnal együtt történt volna, ám a megfigyelők - így a jelen lévő Jászi Oszkár - szerint Benes módszere Hitler és Sztálin megoldásait idézte. A h áború után a magyar kisebbség súlyos retorziókat szenvedett, a 100 ezer kitelepített mellett 40 ezer embert Csehországba deportáltak, az iskolákat bezárták. 1946ban választás elé állították a félmillió kisebbségi helyzetbe lévő magyart: ha szlováknak vall ották magukat, akkor megkapták az állampolgárságot és jogokat. 300 ezren döntöttek így. Az 1948as kommunista hatalomátvétel egy keveset javított a helyzetükön, visszakapták állampolgári jogaikat, újra működtek az iskolák, 1949ben pedig megjelenhetett a z első magyar nyelvű napilap is. A magyar kommunisták által ekkor remélt területi autonómiáról azonban szó sem lehetett. A pozitívumok mellett azonban az 1948as közigazgatási beosztással a korábbihoz hasonlóan igyekeztek megakadályozni a magyar többségű t erületek létrejöttét. Az 1960as évek közepére a pozitív állami kapcsolatok ellenére az anyanyelvi oktatás lehetőségei is romlottak, mert az iskolák egy részét a szlovák intézményekkel vonták össze. A prágai tavasz idején a magyarok kulturális szervezete a föderatív átalakítást szorgalmazta, és a területi autonómia mellett a nyelvoktatás szabadságát kérték. A szlovákok erről hallani sem akartak, és az 1968. októberében elfogadott nemzetiségi törvényben a magyaroknak nem biztosítottak jogot az autonómiára. A számarány szerinti képviselet mellett mindössze a töredékes nyelvhasználati jogot kapták meg. Ennek ellenére tovább folytatódott a kulturális és nyelvi szlovakizálás is. Az önálló Szlovákia 1993ban jött létre, és az országnak 11 százalékos magyar kis ebbséggel kellett számolnia. 1995ben írták alá a magyarszlovák határokat és nemzetiségi jogokat kölcsönösen garantáló egyezményt. Máig problémás és rendezetlen kérdés a két ország viszonyában a bősnagymarosi beruházás, amit mindként fél presztízskérdésk ént kezel. A rendszerváltás óta pozitív gesztusok is javítottak a kapcsolaton: jelentősen fejlődött a szlovákiai magyar felsőoktatás, 2003 óta egyetem üzemelhet Révkomáromban. 55 év után a két ország viszonyának szimbolikus elemeként a párkányi hidat is si került újjáépíteni. vissza multkor.hu, FelvidékMa UMDSZ: megálljt a diszkriminációnak! KISZO • 2008.05.24. Közel két órát vettek igénybe a napirend előtti felszólalások a megyei tanács tegnapi ülésszakán. Valamennyi frak ció és képviselői csoport részéről hangzottak el különféle beadványok. Ezek között voltak lényeges, érdemi kérdések is, de akadtak politikai kompromittációt tartalmazók és egész egyszerűen nevetséges felvetések is.
