Reggeli Sajtófigyelő, 2008. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-05-03
39 Vojislav Kostunica szerint eddigi szövetségese, Borisz Tadics államfő és az ő Demokrata Pártjához tartozó Bozidar Djelics miniszterelnökhelyettes az EUtagság "előszobájának" tekintett szerződés keddi aláírásával elfogadta a Szerbiából kivált Koszovó függetlenségét. Álláspontját azzal indokolta, hogy az unió tagjainak többsége már elismerte Koszovót, Brüsszel pedig nem volt hajlandó hivatalosan állást foglalni az ENSZ BT érvényes határozatának megsértésével egyoldalúan kimondott, Szerbia szuverenitását és területi épségét sértő függetlenség kérdésében. Arra a felvetésre, hogy a stabilitási és társulási szerződés felmondása Szerbia politikai és gazdasá gi elszigetelődését jelentené, a miniszterelnök azt mondta, hogy badarság ilyet feltételezni. Kostunica szerint a legnagyobb hazugság Olli Rehnnek, az unió bővítési biztosának az a kijelentése, hogy a Brüsszelben aláírt megállapodás semleges Koszovó státus ának a kérdésében. "Ha Olli Rehn igazat mondana, akkor annak a 18 EUtagállamnak, amely eddig elismerte Koszovó függetlenségét, a stabilitási és társulási szerződés parlamenti ratifikálásakor egyben az elismerést is vissza kellene vonnia" - állapította meg a szerb miniszterelnök. A szerződés, amely ellen a politikus kikelt, semmire sem kötelezi az Európai Uniót, mivel csak akkor léphet életbe, ha minden tagállama ratifikálja, s ezt többen feltételekhez kötik. Aláírását támogatásnak szánták a demokratikusk ént elkönyvelt szerbiai erők számára, amelyek közé Brüsszel nem sokkal ezelőtt még Vojislav Kostunica Szerbiai Demokrata Pártját és annak táborát is számította. Más tekintetben is élesebbé vált a szerbiai választások "koszovói része" körüli veszekedés: a belgrádi központi választási bizottság tegnap azt követelte a koszovói ENSZfelügyeleti szervtől, az UNMIKtól, hogy szolgáltassa vissza a koszovói albán vámosok által elkobzott választási anyagokat. Az albán hivatalnokok annak ellenére koboztak el 23, Be lgrádból érkezett - egyebek között szavazáskor használt UVlámpákat, szavazóhelyiségi, a voksolók szuverenitását védő paravánokat tartalmazó - ládát, hogy a lefoglalt holmi összértéke nem érte el az 1000 eurót. Koszovó függetlennek tartja magát, de belső rendjét jelentős részben még mindig az ENSZfelügyelet vigyázza. Szerbia nem ismeri el ezt az önállóságot, s május 11i parlamenti és önkormányzati választásait az egyfajta nemzetközi jogi értelmezés szerint még mindig hozzá tartozó tartományában is meg a karja tartani. A szavazás parlamenti része ellen sem az UNMIK, sem a pristinai albán vezetés nem tiltakozik, de az önkormányzati szavazásról egyik sem akar hallani, mert hogy azok értelmezésük szerint sértik Koszovó mintegy negyven állam által elismert f üggetlenségét. vissza Székelyföldi autonómia. Újratöltve? Magyar Hírlap • 2008.05.03. A székelyföldi önkormányzat kérdését már a romániai és a magyar rendszerváltozások óta közfigyelem kíséri mindkét országban. Politika i buzgárként mindig felbukkan vagy a bukaresti, vagy a budapesti agendán. Az elmúlt hónapokban az utóbbinak lehetünk tanúi, nem kis mértékben a jelenleg ellenzékben politizáló Fidesz új, Következetes külkapcsolatok címet viselő külpolitikai alapvetése miat t. A párt külpolitikai programját több okból is érdemes tanulmányozni. Nemcsak arról van szó, hogy a közvéleménykutatások és az érezhető közhangulat alapján is nagyon valószínű, hogy a Fidesz kormányzati pozícióban lesz a következő választást után, és ezé rt nemzetpolitikai elképzelései jó eséllyel kerülhetnek a hivatalos kormánypolitika szintjére, hanem azért is – és ez írásom lényege – , mert a székelyföldi területi autonómia, amelynek ügyét a hivatkozott dokumentum támogatja, egyszerre érdeke a magyar nem zetnek, a magyar államnak, a székelyföldieknek (magyaroknak és más nemzetiségűeknek egyaránt) és magának a román államnak is. Kezdjük azzal, hogy a székely autonómia az összmagyarság érdeke – ezzel nehezen lehetne vitatkozni. Minden európai nemzetnek lét fontosságú az, hogy a kontinensen általánosan tapasztalható népességfogyást megállítsa, valamint hogy kisebbségi sorban élő nemzetrészei megmeneküljenek az asszimilációtól. A többségi nemzetbe való olvadást megállíthatná, ha területi önkormányzatot kapna a Székelyföldként ismert erdélyi régió. Hozzátéve ehhez, hogy a szórványban élő (Kárpátmedencei) magyaroknak létfontosságú lenne a kulturális autonómia is. Az intézményesített és (jól) működő európai területi autonómiamegoldások (Alandszigetek, Feröerszi getek,
