Reggeli Sajtófigyelő, 2008. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-05-10
24 radikálisokhoz most átálló, húszas éveiben járó Szlobodan közölte: "Felháborító, hogy a jelenlegi kormányt alkotó pártok képtelenek kompromisszumot kötni egymással. Mivel nem zárhatom őket elmegyógyintézetbe, az egyetlen eszköz, amivel megbüntethetem őket, hogy a radikálisokra fogok voksolni" - magyarázta a fiat alember. Egyébként a plakátháború is dúl, a legjobb helyeken tízszerhússzor ragasztották át egymás propagandaanyagait a riválisok. Az utóbbi napokban többször verekedés is kitört a pártaktivisták között, s úgy tűnik, a legizmosabb plakátragasztókat a radi kálisoknak sikerült felvenniük. Bár a gazdaság változatlanul nincs jó állapotban - a nem hivatalos munkanélküliség 20 százalék fölött van, s az infláció is gyorsul , a kampányt egyetlen téma uralta: közeledjene Szerbia az EUhoz, annak ellenére, hogy kö zben Brüsszel és a tagállamok többsége támogatta Koszovó egyoldalú függetlenségének (HVG, 2008. február 23.) kikiáltását. Igaz, már a Vojiszlav Kostunica vezette kormány is emiatt omlott össze márciusban. Míg a kormányfő vezette Szerbiai Demokrata Párt (DS ZSZ) elfogadhatatlannak nevezte, hogy Belgrád Koszovó tolvajaival, azaz az EUval stabilizációs és társulási egyezményt írjon alá, a Borisz Tadics irányítása alatt álló Demokrata Párt (DSZ) és a liberális G17+ nevű párt szerint Koszovó nem függ össze Szerb ia integrációjával, s Koszovó visszaszerzésére az EUn belül is lehet esélye Belgrádnak. Míg a legnagyobb pártok úgy tesznek, mintha az EUn kívül - Moszkvával szövetkezve - vagy az unión belüli helyezkedéssel visszaszerezhető lenne az albán többségű déls zerbiai tartomány, a csak a 68 százalékos támogatottságra számító Liberális Demokrata Párt (LDP) kimondta: Koszovó végleg elveszett. Olaj volt a tűzre, hogy április 29én Bozsidar Gyelics demokratapárti miniszterelnökhelyettes Luxemburgban aláírta a tár sulási egyezményt. Belgrád utcáin azonnal megjelentek a Tadicsot és Gyelicset hazaárulónak nevező plakátok, s a radikális és Kostunicapárti politikusok maguk is bekapcsolódtak az árulózásba. Egy héttel a választás előtt Tadicsot meg is fenyegették, golyót repítenek a fejébe, mert elárulta Szerbiát. Míg Tadicsék azt hajtogatják, hogy az EUhoz való közeledés pénzt, befektetéseket és vízummentességet hoz Szerbia polgárainak, Kostunica - miközben meglátogatta a NATO által 1999ben szétlőtt belgrádi tévétorony helyreállításán dolgozó építőket - azt hangsúlyozta, hogy Tadicsék ugyanazzal a Javier Solanával, az EU biztonság- és külpolitikai főképviselőjével paroláznak, aki közel egy évtizede, NATOfőtitkárként szétlövette Belgrádot. A társulási egyezmény aláírás ával Brüsszel mindenképpen segíteni akarta az EUpárti erőket - az unió vezetői heteken át győzködték Hollandiát és Belgiumot, hogy annak ellenére se akadályozzák meg a szerződés elfogadását, hogy Belgrád változatlanul nem működik együtt a hágai törvényszé kkel , ám a látványos gesztus alighanem kevés volt, és későn is jött. Az EU ugyanis egyértelművé tette, a stabilizációs egyezmény csak akkor lép teljes egészében életbe, ha Szerbia kiadja Hágának Ratko Mladics volt boszniai szerb főparancsnokot, s a nacio nalisták ellenkampánya miatt a szerbek egy része valóban úgy gondolhatja, az Európapártiak a korántsem biztos vízumkönnyítésért eladták Koszovót. Kostunica mindenesetre bejelentette, ha pártja a jövőben is kormányon marad, az első dolga lesz a társulási m egállapodás visszavonása. Nem véletlen, hogy Tadics a hétvégén Belgrádban és több vidéki városban is egyenként győzködte a választókat arról, hogy a társulási egyezmény nem jelenti a Koszovóról való lemondást. "Hamarosan ingyen lesz az EUs vízum, s egyk ét éven belül megszűnik a vízumkötelezettség is. 2009ben tagjelöltek lehetünk, s 2013ban beléphetünk az unióba" - biztatta honfitársait az államfő, miután több mint negyed órát kosárlabdázott a választókkal egy újbelgrádi parkban. Az EUpártiaknak az is jól jött, hogy a kragujevaci Zasztavagyárba eredetileg 700 millió eurót befektetni akaró olasz autógyár, a Fiat az egyezmény aláírása után bejelentette, további 500 milliót visz a középszerbiai iparvárosba. Kostunica egyébként részben a választást is ar ra használja fel, hogy mutassa, Belgrád nem adja Koszovót: a szerb többségű északkoszovói térségben annak ellenére is létrehoztak választókörzeteket, hogy a koszovói kormány és a függetlenné vált államban tevékenykedő ENSZmiszszió vezetői ellenezték a sz erb uralom megmaradását szimbolizálni akaró döntést. Az ENSZ végül úgy döntött, nem akadályozza meg a voksolást, s az ott leadott, 10 ezernél több szavazat minden bizonnyal a nacionalista pártokat erősíti majd. A kiélezett kampány ellenére alig változtak meg az erőviszonyok, a múlt hét végi közvéleménykutatások szerint a legerősebb párt tavaly januárhoz hasonlóan ismét az SZRSZ lesz, míg a Tadicsféle DSZ egypár százalékkal lemaradva a második helyen végez majd. Egy hétfői felmérés viszont a demokraták mi nimális előnyét jelezte. A parlamentbe még a DSZSZ, az LDP és az egykori szerb, majd jugoszláv elnök, Szlobodan Milosevics által
