Reggeli Sajtófigyelő, 2008. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-05-07
33 deszant” legtöbb tagjával ellentétben az új államfő nem az egykori szovjet politikai rendőrség állományában szocializálódott. Ez elvben azt jelenthetné, hogy az orosz gazdasági élet szereplőinek mostantól már nem kell számolniuk Putyin és a környezetében lévő volt kágébések 2000 eleje óta folyamatos, kihívóan durva leszámolásaival. Már decembertől – amikor a Medvegyevet hatalomra segítő, Utódhadművelet néven emlegetett akciósorozat elkezdődött – visszafogta közismert agresszivitását az állami tulajdonú Rosznyefty élén álló Igor Szecsin, akinek családi és kágébés bajtársi köre a gazdasági szférában régóta ellenfele a Medvegyev vezette Gazpromnak és a földgázcég hatalmas, befolyásos holdudvarának. December óta ugyancsak háttérbe húzódott a z orosz hadiipari komplexum parancsnoki hídján Szergej Ivanov, akit évekig Putyin egyik legvalószínűbb utódának tekintettek. Medvegyev utóddá választása azonban aligha szab új irányt az orosz államkapitalizmusnak. Hiszen a Putyinkorszakkal korántsem ért v éget az a sajátos gazdaság, sőt történelemformáló folyamat, amelyet 2000től a „rossz” és a „jó” oligarchák demonstratív szembeállítása jelzett. Ezt egyfelől Mihail Hodorkovszkijnak, a Jukosz egykori tulajdonosának a letartóztatása, elítélése és országnakvilágnak időnként (a miheztartás végett) megmutatott munkatábori fogoly léte, másfelől a Kreml pénztárnokának szerepét NagyBritannia egyik leggazdagabb lakosa címével remekül összeegyeztető Roman Abramovics sorsa jelképezte. Miután a „pétervári deszant” tagjai a hatalomgyakorlás trójai falovaként számukra kijelölt állami és magáncégek élére kerülvén megszerezték Hodorkovszkij, Berezovszkij, Guszinszkij és a többi „rossz” oligarcha főleg az energetikai szférában és a médiában szerzett vagyonát, megváltozot t az orosz gazdasági élet meghatározó mozgatórugója, az oligarchákkal való viszony. Vlagyimir Putyin nyolcéves uralmának második felében a Kremlnek már nemigen kellett foglalkozni a „rossz” oligarchákkal, mert azok vagy külföldre menekültek, vagy – különös en a vidéki városokban – börtönbe kerültek az adóhatóság és a Putyinkorszaknak a demokrácia felszámolására irányuló egyik első rendelete értelmében többé nem választható, hanem az államfő által kinevezett kormányzók közreműködésével. A szabadlábon maradt oligarchák pedig egymással versengve igyekeztek bizonyítani az orosz politikai vezetés iránti lojalitásukat. Az alumínium- és olajmilliárdos Viktor Vekszelberg a régiúj nemzeti ideológia jegyében egy látványos gesztussal, potom százmillió dollárért vissza vásárolta Oroszországnak a cári család egykori tulajdonából külföldre síbolt Fabergétojásokat. De ennél fontosabb megbízatást teljesített, amikor – röviddel az ukrajnai „narancsos forradalom” után! – Viktor Juscsenko elnök nyaralójában, családias vasárnap i ebédek keretében diszkrét, ám annál sikeresebb tárgyalásokat folytatott az ukrán nehézipar több zászlóshajójának orosz kézre juttatásáról. Hasonló PRízű jótékonysági akciói vannak Aliser Uszmanov üzbég származású acélmágnásnak, a Gazprominveszt vezéréne k. De a Kreml jóindulatát ő is politikai célokat szolgáló áldozatvállalással vásárolta meg: 11 milliárd dolláros vagyonából (vagy az orosz költségvetésből?) évek óta ő finanszírozza a moldovai – ukrán határ mentén húzódó, oroszok lakta, szeparatista Dnyeszte r menti köztársaság működési költségeit. És lám, a független Koszovó kikiáltása után a Kreml most új birodalomépítő politikája jegyében – a Grúziához tartozó Abházia és DélOszétia önállósulásával együtt – követeli a nemzetközi közösségtől a 4163 négyzetki lométeres régiónak, az illegális fegyver- és kábítószerkereskedelem egyik európai központjának a függetlenségét. Vlagyimir Putyin második elnöki ciklusának utolsó hónapjaiban azonban új korszak kezdődött a Kremlnek az orosz gazdaságot meghatározó oligarch apolitikájában is, és ez hosszú időre behatárolja Dmitrij Medvegyev mozgásterét. Az orosz vezetés most azt követeli az idáig példamutatóan jó oligarcháknak tartott milliárdosoktól – köztük Vekszelbergtől és Uszmanovtól is – , hogy vagyonuk egy részét adják el a Gazpromnak. Miközben a Putyin – Medvegyev tandem még mindig a „vagyon” gyarapítására összpontosít, erősödik azoknak az orosz közgazdászoknak a hangja, akik hazájuk elmaradt modernizálását, a korszerű egészségügy, hadsereg, infrastruktúra megteremtését k érik számon rajtuk. A szerző az ELTE tudományos főmunkatársa Gereben Ágnes vissza Szerb kampány: ingyenes vízum és FIATgyár Magyar Hírlap 20080507 Az uniós országok ingyenes vízummal támogatják az Európabarát szerb p ártok választási hadjáratát. Tizenhét EUtagállam – köztük Magyarország, Ausztria, Németország, Szlovákia, Görögország, Olaszország és Franciaország – ingyenessé teszi a beutazási vízumot a szerbiai állampolgároknak. A döntés az Európai Bizottság és az eln öklő Szlovénia felhívása nyomán született, hogy a tagállamok liberalizálják vízumrendszerüket Szerbia és
