Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-03
12 James Appathurai NATOszóvivő közölte: a NATOszövetségesek egyetértésre jutottak, hogy Ukrajnát és Grúziát a NATOcsatlakozás útjára állítják, de nem várható, hogy már a bukaresti csúcsértekezleten meghívják őket a ka tonai szövetség tagsági akciótervébe (MAP). A szóvivő szerint a kulcsfontosságúnak tekinthető munkavacsorán általános volt az a vélemény, hogy nem az a kérdés, megtörténike MAPba való meghívás, hanem az, hogy mikor kerül sor erre. A NATOcsúcs résztv evői ténylegesen csütörtökön látnak hozzá a napirenden szereplő kérdések megvitatásához. Az újságírók a NATO szóvivőtől azt firtatták: láte esélyt arra, hogy csütörtökön mégis döntés születik Ukrajna és Grúzia ügyében. Apparthurai közölte, hogy nem számít erre. Diplomáciai források szerint meghívás helyett a NATO egy olyan nyilatkozatot fog közzétenni, amely kinyilvánítja, hogy kapui a jövőben nyitva állnak Ukrajna és Grúzia számára, ha folytatják a politikai és katonai reformokat. James Apparthurai sz erint a bukaresti értekezleten Nicolas Sarkozy francia elnök felajánlotta, hogy országa egy zászlóaljat küld KeletAfganisztánba. Francia katonai források szerint 8001000 katonáról van szó. A francia felajánlás révén lehetőség nyílik arra, hogy amerikai k atonákat helyezzenek át DélAfganisztánba, Kandahár környékére. A térségben 2500 kanadai katona állomásozik, s Kanada korábban értésre adta, hogy kivonja onnan az ellenséges környezetben szolgálatot teljesítő katonáit, amennyiben nem érkezik Kandahár körny ékére ezer fős katonai erősítés. Az Egyesült Államok továbbra sem elzárkózik attól, hogy növelje afganisztáni csapatainak a számát. A NATOcsúccsal egy időben Washingtonban az amerikai fegyveres erők egyesített vezérkari bizottságának főnöke Michael Mu llen kijelentette: az iraki háború miatt az Egyesült Államok "jelenleg nincs abban a helyzetben", hogy részt vállaljon az - egyébként szükségesnek tartott - afganisztáni csapaterősítésből. vissza Tőkés együttérzéssel beszél t Szerbia „Trianonjáról" MNO 2008. április 3. 06:15 2008. április 2án délután Brüsszelben tartotta soros ülését az Európai Parlament délkeleteurópai országokkal való kapcsolatokért felelős Küldöttsége, Doris Pack elnökasszony vezetésével. A tanácsko zás meghívott előadója Oliver Dulic, a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének elnöke volt, aki bevezetőként a szerbiai helyzetet mutatta be. Az európai csatlakozás iránt elkötelezett Szerbiai Demokrata Párt politikusa pragmatikus megközelítésben elemezte a ba lkáni országban kialakult válságos helyzetet, és ennek megfelelően – pártja szempontjából – az Európabarát politikai erők választási győzelmének fontosságára helyezte a hangsúlyt – közölte Tőkés László sajtóirodája. A közelgő választások legfőbb tétje az, hogy Szerbia az „európai utat" válassza – hangzott el többek felszólalásában. Oliver Dulic házelnök az interparlamentáris küldöttség konkrét lépésekben megnyilvánuló támogatását kérte ennek érdekében. A megbeszélésen látható módon háttérbe szorult, ille tve csupán megkérdőjelezhetetlen politikai tényállásként vetődött fel Koszovó ügye. Hasonlóképpen a kisebbségi kérdés sem nyert nagyobb hangsúlyt az integrációval kapcsolatos kérdésekhez képest. Ez alól csupán egykét felszólalás jelentett kivételt. Becs ey Zsolt EPképviselő a délvidéki magyarok és a koszovói szerbek helyzetének azonos mérték szerinti rendezése mellett foglalt állást. Ezzel szemben Jean Marinescu román képviselő a kisebbségi autonómia „veszélyes" voltára hívta fel a figyelmet. Tőkés Lászl ó képviselő az EP DélKeletEurópai Interparlamentáris Küldöttségének tagjaként vett részt és szólalt fel a tanácskozáson. Ezt megelőzően, 2008. március 29én Becsey Zsolttal közösen látogattak el Délvidékre, ahol a Vajdasági Magyar Demokrata Párt Választá si Konvenciójának meghívottjaiként tartottak beszédet Bácskatopolyán. Az EPképviselő, Kárpátmedencei programjának megfelelően, a határon túli nemzetrészek ügyének képviseletét is kötelességének tartja. Ennek értelmében ismertette a tanácskozás résztvevő ivel a Kárpátmedencei Magyar Autonómia Tanács nevében a Bukarestben zajló NATOcsúcsértekezlet alkalmából megfogalmazott Nyílt levelet, és ajánlotta az Európai Parlament, illetve a DélKeletEurópai Parlamentközi Küldöttség figyelmébe a szerbiai kisebbség ek, közelebbről a délvidéki magyarság helyzetét. Tőkés László együttérzéssel beszélt Szerbia „Trianonjáról", emlékeztetve arra, hogy az I. világháborút követően a szerbekéhez hasonló szenvedést okozott a magyarságnak Erdély elszakítása. Erdélyi képviselő nk a kisebbségi kérdés meghatározó fontosságára mutatott rá a volt Jugoszlávia összeomlásában. A szerb nép újkori tragédiájának egyik legfőbb előidézője a kisebbségek és az együttélő más nemzetek nacionalista elnyomása – mondta.
