Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-28
19 igen erőteljesen gá tolják. Ezen ingatlanoknak a városra történő átruházása az alapfeltétele a nagyobb számú beruházó megjelenésének. A városvezetés igen sok lépést tett evégett. Az itt megtelepedett vállalatokkal állandó kapcsolatokat ápolunk. De nemcsak a külföldi beruházók kal, hanem az itteni, helyi vállalkozókkal is, elsősorban azért, hogy minél több szabadkai polgár részére tudjunk munkát teremteni. * Egy igen nehéz választókörzetben méreti meg magát májusban egyéni jelöltként. Mit gondol erről? - A tartományi pol itizálás teljesen más jellegű, mint a helyi. Voltam már tartományi képviselő, és akkori eredményemnek tulajdonítom, hogy sikerült megoldani a felvételi vizsgákkal kapcsolatos bonyodalmat, illetve, hogy rendezték az ingázó diákok költségtérítésének kérdését . Örülni tudok annak is, hogy visszakerült a Tanítóképző Szabadkára. Május egy kihívás nekem. A munkától sosem riadtam vissza. Úgy gondolom, hogy a képzettségemnek, a habitusomnak megfelelően helyt tudok majd állni. Mind a VMSZ, mind a Magyar Koalíció rész éről megtiszteltetésnek veszem, hogy számítanak rám. Úgy érzem, sok polgárral sikerült emberi viszonyt kialakítanom, nemcsak a magyar választókkal. Bízom abban, hogy a nagy politikai tarkaságban, amikor rengeteg párt indít jelöltet, sikerrel veszem az akad ályt, s elsősorban saját eddigi munkám elismeréseként könyvelem majd el ezt. vissza di Kárpátalja magányos magyar "Rambója" KISZO • 2008.04.26. Bizony alaposan neki kell gyürkőznie annak, aki nem csupán el kívánja olvasni Kovács Miklós a Kárpátalja című "pártsemleges" hetilap pénteki dátummal csütörtökön megjelenő legutóbbi számában közölt dolgozatát, de valamit meg is akar érteni belőle. Van abban az első világháborútól kezdve ideológiai lövészárkozáson és "magyarul beszé lő szocdemezésen", egykori közeli harcostársa leidiótázásán keresztül köbre emelt populizmusig és pirosfehérzöld szívdobogásig szinte minden. És persze csúsztatás hátán csúsztatás. Csak éppen a lényeg, a szervezeten belüli romlás látható jelei, s az ebbő l adódó fokozatos térvesztés okai fölött siklik el a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) önkritikával köszönőviszonyban sem lévő elnöke. Egyvalamiben igaza van Kovács Miklósnak, mégpedig abban, amit ő címül is választott: az ideológiai hadszí ntéren a helyzet változatlan. Igaz, elfelejti hozzátenni: az ő részéről az. Ám ezzel is alátámasztja azt, amit március 17i számunkban előrevetítettünk: az elnök a számára vereséggel felérő közgyűlés után sem von le semmilyen következtetést. Ott folytatja, ahol abbahagyta: árulózik, megbélyegez, magát az igazság egyedüli felkent bajnokaként tünteti fel. Külön passzust szán például az Európai Emberjogi Bíróság döntésére, melyet mindenütt úgy igyekszik tálalni, mintha a testület azt mondta volna ki, hogy 20 02ben Kovács Miklós nyerte meg a parlamenti választást. A strasbourgi döntés ezzel szemben az akkor érvényben lévő ukrajnai választási törvény belső ellentmondásaira hívta fel a figyelmet (lásd lapunk március 1jei számát), ami a nevezett törvény 72. és 7 0. cikkelye között lelhető fel. A testület véleménye szerint e jogszabályi hiányosságok tették lehetővé a kérvényező – vagyis Kovács Miklós – jogainak megsértését. Arról azonban mélyen hallgat a KMKSZ elnöke, hogy 2001. október 18án parlamenti képviselőké nt minden ellenvetés nélkül maga is megszavazta a később általa perbe fogott jogszabályt! "Aprócska" tényelferdítés, de mit számít az, amikor a cél érdekében szentesíteni kell az eszközt. De a hazugság határán átlépő csúsztatás az is, amikor az elnök l eírja, miszerint az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség azt szorgalmazza, hogy a magyarországi támogatásokat a beregszászi főiskola helyett az Ungvári Nemzeti Egyetemre kell elkölteni. Górcső alatt olvassuk újra az általa idézett április 17i lapszámunkat, próbáljuk megidézni az egyéb ide vonatkozó cikkeket, nyilatkozatokat, előadásokat, de állításának a nyomát sem találjuk. Annak viszont igen, hogy az UMDSZ úgy véli: a kárpátaljai magyar felsőoktatásnak igenis több lábon kell állnia, s a főiskola mellett f ejleszteni kell a nemzeti egyetem magyar szakjait éppúgy, mint a Munkácsi Humánpedagógiai Főiskola magyar tagozatát. Mi csak azt írtuk le, ami köztudott, nevezetesen, hogy a főiskola a KMKSZ vezérkarának anyagi háttérbázisa, "éléskamrája", ha úgy tetszik, s hogy Kovács Miklós mindent elkövet az egyetemen létesítendő magyar kar lejáratása érdekében. Az első állítást a cikk szerzője sem tagadja, a másodikra pedig jelen dolgozatában is találunk számos példát. A főiskola a gyerekek nagy számát szorosan és mély en érintő
