Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-28
12 KISZóösszeállítás Erősödő NyugatBalkán Klubrádió • 2008.04.27. A NyugatBalkán államaiban a gazdasági növekedés 6,2 százalékosra gyorsult 2007ben az egy évvel korábbi 5,1 százalékról. 200 8ban és 2009ben valamelyest alacsonyabb átlagos növekedésre lehet számítani a régióban, de az még így is 5,5 százalékos lehet - áll abban az összegzésben, amelyet az ICEG (Gazdasági Növekedés Nemzetközi Központja)juttatott el az MTIhez. A dokumentum sz erint a gazdasági növekedés meghaladta a 7 százalékot Montenegróban és Szerbiában, Macedónia kivételével valamennyi gazdaság 5 százalék feletti ütemben növekedett az elmúlt évben. A növekedés fő motorja továbbra is a fogyasztás és a beruházás. Ez nem változik idén és jövőre sem, a bérek fokozatos emelkedése, a hitelezés gyors növekedése és a növekvő külföldi tőkebefektetések élénkítő hatással vannak a belső keresletre. A globális t endenciákkal párhuzamosan ezekben az országokban is jelentősen emelkedtek az élelmiszer- és energiaárak az elmúlt időszakban. Emellett a balkáni országokat a száraz, meleg nyár is sújtotta, amely az élelmiszerárakra volt további negatív hatással. Ennek kö vetkeztében az infláció 2007 második felében felpörgött, és ez a tendencia várhatóan 2008 egész első félévére jellemző marad. A régió átlagos inflációja eléri a 6 százalékot, míg ez 2 százalékponttal volt alacsonyabb még 2006ban, jövőre azonban ismét las sulhat az áremelkedés üteme. A legmagasabb inflációt továbbra is Szerbiában lehet megfigyelni, ahol a tavalyi 10 százalék feletti ütemről idén 8,5 százalékra csökkenhet a pénzromlás üteme. A költségvetési egyenlegek javultak 2007 folyamán a korábbi évhez képest. A költségvetési hiány átlagosan a GDP 1,4 százalékát érte el a nyugatbalkáni országokban, sőt néhány országban, például BoszniaHercegovinában, Macedóniában és Montenegróban, a költségvetésnek többlete volt. A költségvetés egyenlege alapvetően a gyors gazdasági növekedésnek, a külföldi befektetők növekvő jelenlétének köszönhető. Érdemes megjegyezni: egyre több ország tér át alacsony adókulcsú, illetve egykulcsos adórendszerekre, ezzel is javítva az ország tőkevonzó képességét. A folyó fizetési mé rleg valamennyi országban romlott 2007 folyamán a külkereskedelmi mérlegek hiánya miatt. A külkereskedelmi mérleg romlását alapvetően a már említett erős belső kereslet indukálja. Ennek következményeként a régió átlagos folyó fizetési mérleghiánya meghalad ta a GDP 12 százalékát. A folyó fizetési mérleg hiánya a hat nyugatbalkáni ország közül négyben volt magasabb a GDP 10 százalékánál. Idén és 2009ben is fennmarad a magas folyó mérleghiány, mivel a belső kereslet jelentős lanyhulása nem várható. Továbbra is Montenegróban lesz a legmagasabb a folyó fizetési mérleg hiánya a régió országai közül. A régió munkapiacát tekintve lassú, de fokozatos javulást lehet tapasztalni. A munkanélküliségi ráta sok esetben igen magas, különösen BoszniaHercegovinában, Maced óniában, Montenegróban és Szerbiában, a ráta 1 százalékponttal csökkent az elmúlt évben, így 15,6 százalékra mérséklődött. A munkanélküliség csökkenése alapvetően a gyors gazdasági növekedésnek és a javuló üzleti környezetnek köszönhető. Az elkövetkező év ekben a munkanélküliségi ráta további csökkenésére számít az ICEG, evvel párhuzamosan pedig a foglalkoztatottsági ráta is emelkedni fog. Emellett a bérek is fokozatosan emelkednek, így hozzájárulva a fogyasztás további élénk növekedéséhez. Az ICEG elemzés e kitér Törökországra is, ahol a gazdaság 23 egymást követő negyedévben produkált növekedést, amire nem volt példa a korábbiakban. A gazdasági növekedés fenntarthatóbbá vált, felváltva a korábbi hektikus növekedést. Ehhez három tényező vezetett: a növekedé s a magángazdaságra alapul, a termelékenység növekedésével párosul, illetve a növekedésben a magasabb hozzáadott értéket termelő ágazatok dominálnak, mint például az autógyártás, vagy a tartós fogyasztási cikkek. Az idén februárban az infláció meghaladta a 9 százalékot Törökországban, köszönhetően a magas élelmiszer- és energiaáraknak. A török valuta jelentős mértékben gyengült az euróval szemben, belpolitikai okoknak és külső sokkoknak köszönhetően. Az előrejelzések szerint 20082009ben a török export m egérzi majd a gyengülő külső kereslet hatását, amelyet részben ellensúlyozhat a gyengébb valuta. Bár az export és import növekedési üteme közötti különbség
