Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-16
19 - A 2002es választást a politikai osztály alapvetően az uniós forrásokhoz való hozzáférés miatt tartotta sorsdöntőnek. Emiatt akkor úgy tűnt, élethalál ké rdéssé vált, ki kerül hatalomra. Azt gondolták, hogy a győztes élvezni fogja ennek előnyeit, és nagyon sokáig megőrzi majd a többségét. Másrészt közrejátszott ebben az is, hogy Magyarországon nagyon erős a fiskális illúzió. Az állampolgárok nincsenek tis ztában az állami szolgáltatások költségével, illetve nem érzékelik a költségvetési deficit problémáját. Jellemző adat, hogy a 2006os választások két fordulója között végzett közvélemény kutatások szerint a kormánypárti szavazók csak 18 százaléka gondolt a úgy, hogy a deficit nagy probléma. Továbbá a politikai osztály teljesen hiteltelen nálunk, ezért csak a rövidtávú ígéreteit hiszik el. Ha adnak minden nyugdíjasnak 19 ezer forintot, azt mindenki elhiszi, a hosszútávú ígéretek senkit sem érdekelnek. Így m indkét oldal komoly késztetést érez a populizmusra. Ez megfigyelhető volt 2002ben, amikor az MSZP nyert és be is tartotta ígéreteit. vissza www.mfor.hu Magyar esély Hét Nap 2008.04.09 . Választások előtt állunk megint - választunk szinte minden szinten , javában tartanak már a kampányrendezvények. A különböző pártok szokásukhoz híven mindenfélét ígérnek, csak hogy megszerezzék az állampolgárok szavazatát, csak hogy megkaparintsá k a hatalmat, vagy annak legalább egy morzsácskáját. A szegény állampolgár meg csak néz, a rengeteg (többnyire negatív) tapasztalat ellenére sem tudja igazán, miként is cselekedjen. Legbelül érzi ugyan, hogy majd mindegyik ígéret hazugság csupán, az ő megn yerésére kifundált mézesmadzag, mégis abban bizakodik, hogy ezúttal másképp lesz. Bizakodik, mert mi mást tehetne, s május 11én elmegy szavazni... És szavaz olyanokra (is), akik már annyiszor becsapták, akik a korábbiakhoz hasonlóan majd újra tönkreteszik az életét, reménytelenné silányítják a jövőjét... Nem mentes ettől a tévutasságtól a délvidéki magyarság sem. Sőt az utóbbi időben élen jár azoknak a listáján, akiket a nagy ígérgetők az orruknál fogva vezetnek. (Mint ahogy sokáig elöl állt azoknak a listáján is, akik magyar létükre jugoszlávnak vallották magukat.) Tömegestül szavaz olyan szerb pártokra, amelyeknek a legkisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy magyar érdekeket képviseljenek, mint hogy a vajdasági magyarság boldogulásának útját egyeng essék. Akkor meg miért? Miért? Ennek az írásnak a terjedelme nem teszi lehetővé, hogy mélyrehatóbb elemzést végezzünk, ám egykét magyarázattal mégis szolgálhatunk. A ,,mellészavazás'' egyik oka mindenképpen a szolgalelkűség (hiába szisszennek föl most sokan), melyet az elmúlt nyolc és fél évtized megpróbáltatásai, megaláztatásai ültettek el a vajdasági magyarság egy részében, meg a titói ,,bársonyos asszimiláció'' lélekpusztító időszaka. Ezek a ,,megdolgozottak'' (és általában jól megfizetettek ) jobban bíznak az ,,államalkotók'' bölcsességében és érdekérvényesítő képességében, mint a saját fajtájukéban. A másik ,,magyarázat'', amiben a ,,megdolgozottak'' bele szoktak kapaszkodni: ezek a magukat demokratikusnak valló szerb pártok Európaorien táltak, ők jelentik Szerbia felemelkedését és jövőjét. (És a Magyar Koalíció legalább nem ennyire Európaorientált?, kérdezhetnénk tőlük, nem küzd ugyanígy Szerbia - s benne a délvidéki magyarság! - felemelkedéséért és boldogabb jövőjéért?! Csak nem az zav arja önöket, hogy magyar?!) Ezekben a magukat demokratikusnak valló szerb pártokban (azoke vajon?) is szép számban vannak magyar emberek, magyarázkodnak tovább a ,,megdolgozottak'' - sőt még a nagyszerb radikálisok és szocialisták soraiban is, tesszük mi hozzá , miért ne lehetne hát nyugodt lélekkel rájuk szavazni? Lehet, persze hogy lehet, hiszen Szerbiában többpártrendszer és választási szabadság van, csak azt nem szabad elfelejteni közben, amit a több mint másfél évtizedes tapasztalat egyértelműen bebizonyított: ezek az emberek sohasem képviselik, képviselhetik a délvidéki magyarság alapérdekeit - benne a megtartó nemzeti autonómia megvalósításának akarását , egyszerűen azért, mert ezt pártjuk programja, ideológiája, mentalitása, lelkülete nem tesz i nekik lehetővé... A szerb pártokra és azok képviselőire szavazó magyarok legnyomósabb érve korábban az volt: a magyar pártok örökké csak civakodnak, széthúznak, büntessük hát meg őket, szavazzunk inkább másra! Mára ez az áldatlan helyzet megszűnt : a Magyar Koalíció mögött nemcsak a politizáló magyarok sorakoztak fel, hanem a civil szféra és a délvidéki magyarság legnagyobb része is. Ennek eredménye a legutóbbi köztársasági elnökválasztáson már megmutatkozott: a Pásztor Istvánra leadott csaknem szá zezer szavazat és ezzel együtt a magyar politizálás súlyának, tekintélyének, hitelének megnövekedése.
