Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-14
20 Az MKP a politikai patthelyzetet oldaná fel, Szlovákia nemzetközi tekintélyét óvná, ha valóban megszavazzák a ratifikálást. Ám a szlovákiai helyzet mi att itt és most más a belpolitikai és a nemzetközi értékelése annak a ténynek, hogy az uniós reformtervezetet a pozsonyi kormánypártok az MKP támogatásával szavazzák meg. Nyilvánvalóan Csákyék megkérték az árát is ennek a lépésnek, s a kormánykoalíció felt ehetően módosítja a közoktatási törvényt. Ma még nem tudni, milyen mértékben. És meddig. Ha igy lesz, akkor látszólag az MKP nyertesen kúszik ki a zsákutcából. Pedig dehogy. Valójában még nagyobb zsákutcába kerül. Csáky Pál szónokolhat, döngetheti a mell ét, hogy társaival együtt az uniót, Európát védte Pozsonyban. Ezt azonban az év elején kellett volna megtennie, amikor bedőlt Mikuláš Dzurindának. Áprilisban azzal érvelni, hogy egyezségük csak januárra vontkozott, nevetséges. Mostantól mindenképpen csökke n a párt ázsiója: az ellenzéki partnereik, a szlovákiai sajtó és a közvéleméy körében. Robert Fico is jót röhög a markában. Mert a Csáky Pál és támogatói a Magyar Koalíció Pártjának eddigi, talán legnagyobb értékét, családi ékszerét herdálják el. Azt, amit Bugár Béla még a szemefényénél is jobban őrzött: a szavahihetőségét, az adott szó és igéret becsületét, amelynek még a politikában is nagy súlya van. Ebből a politikai és morális zsákutcából sokkal nehezebb lesz kikecmeregni, mint az előbbiből. Csáky Pá léknak ez már aligha fog sikerülni. vissza Az EU és a magyarok ellen kampányolnak Szerbiában Magyar Hírlap 20080414 A szerb miniszterelnök pártja szerint alkotmányellenes és világviszonylatban is példátlan a vajdasági magyarok autonómiatörekvése. Az uniós csatlakozás ellen kam- pányolnak a nemzeti pártok Szerbiában, és a Magyar Koalíciót is bírálják autonómiakövetelései miatt. Az Európai Unió külügyminiszterei április végére tervezett értekezlete ugyancsak felforrósíth atja a szerbiai választási hadjáratot, ha valóban felkínálják Belgrádnak a stabilizációs és csatlakozási megállapodás aláírását, ahogyan az Európai Szerbiáért nevű választási koalíció reméli. Vojislav Kostunica miniszterelnök, a Szerbiai Demokrata Párt (D SS) vezetője és az általa vezetett népi tömb máris megfenyegette a demokrata párti (DS) államfőt, Boris Tadicot, hogy kezdeményezi a leváltását, ha aláírja az okmányt. Kostunica szerint ezzel közvetve elismernék a déli tartomány függetlenségét, ezért pártj a csak akkor fogadja el a szerződést, ha Brüsszel előzőleg kijelenti, hogy Koszovó Szerbia része. Kostunica úgy látja, hogy Koszovó még korántsem veszett el, hiszen százötven ország Szerbia mellé állt azzal, hogy nem ismerte el Pristinát. A népi koalíció D ragan Sutanovac DSes védelmi minisztert is hevesen támadja, amiért állítólag titkos tárgyalást folytatott Jaap de Hoop Scheffer NATOfőtitkárral a kampány megsegítéséről. Az ellenzéki radikálisok is a leghatározottabban ellenzik az unióhoz és általában a Nyugathoz való közeledést. Boris Tadic belgrádi elnök azzal érvel, hogy a stabilizációs megállapodás megkötése óriási előnyt hozna országának, és az orosz befektetőket is odacsábítaná, hiszen Szerbia az után is Oroszország barátja marad, hogy csatlakozik az EUhoz. Az Európai Szerbiáért koalíció törekvését a Liberális Demokrata Párt, a vajdasági pártok és a kisebbségi szervezetek, köztük a Magyar Koalíció, is támogatják. Válaszként a szerb nemzeti pártok szeparatistának bélyegzik a területi autonómia magy ar koncepcióját, és különösen azt a felvetést bírálják, hogy a magyarokat is megilleti az etnikai autonómia, mint a koszovói szerbeket. Kostunica pártjának alelnöke, Borko Ilic szerint a magyarok követelése nemcsak alkotmányellenes, hanem világviszonylatba n is példátlan, s ők sohasem fognak ebbe beleegyezni. A DSS azzal vádolja a Demokrata Pártot, hogy túl sokat ígért a magyaroknak az elnökválasztások idején, és ettől, úgymond, vérszemet kaptak. J. Garai Béla, Újvidék vissza Újraválasztották Kovács Miklóst Magyar Hírlap, 20080414 Tisztújító közgyűlést tartott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). A szervezet élén nem történt változás: az egyetlen ellenjelölt visszalépése után újból Kovács Miklóst választot ták elnökké.
