Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-08
19 Délután a házelnök asszony magánlátogatás keretében, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége vendégeként Nagypatakra, illetve Csík faluba látogat, majd a Szövetség bákói irodájában zárja csángóföldi útját. Egy nappal korábban, április 10én me glátogatja Csíkszeredában a csángóföldi gyerekek kollégiumát, ahol a Szövetség oktatási programja keretében 58 moldvai diák kap szállást, étkezést. vissza www.csango.ro Szász Jenő: Elk erülhetetlen a polgári oldal és az RMDSZ közötti egyeztetés Erdély.ma [ 2008. április 07., 22:11 ] – Beszélgetésünk idején alig két hét telt el a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzésétől, ugyanakkor két hónap választ el a helyhatósági választások időpo ntjától. Időben vannak? – A Magyar Polgári Párt bejegyzésének dátuma, 2008 március 14e a politikatörténet szempontjából fontos esemény. Elmondható, hogy a romániai magyarság számára ez volt az első demokratikus nap, amikor arról beszélhetünk, hogy az erd élyi magyarság is élhet a politikai pluralizmus lehetőségével. Megteremtettük ennek feltételeit, megteremtettük a választás szabadságát. Ha a Magyar Polgári Párt csak ennyit tett volna, már érdemes volt dolgozni. A bejegyzéstől eltelt rövid időszakról szól va büszkén mondhatom, hogy a legutóbbi elnökségi ülés adatai szerint 151 településen van szervezetünk. Ez óriási szám! Udvarhelyszéken 19, Gyergyószéken 7, Csíkszéken 18, Sepsiszéken 13, Kézdiszéken 12, Erdővidéken 6, Orbaiszéken 6, Maros megyében 22, Kolo zs megyében 10, Bihar megyében 13, Szatmár megyében 8, Szilágy megyében 7, Máramarosban 5, BeszterceNaszód megyében 3 és Bákó megyében 2. Néhány marosszéki és udvarhelyszéki településen a március 14i bejegyzésünket megelőzően is alakultak helyi szervezet ek, de a 151 szervezet zöme a bejegyzés után időszakban jött létre. Ez jelzi, hogy mennyire tudunk eleget tenni a pártépítési kihívásoknak, és a helyhatósági választások aktualitása végett a jelöltállításnak. – Sok helyen az MPP a már meglévő civil szerv ezet, a Magyar Polgári Szövetség kialakult szerkezetére épült... – Valóban léteztek olyan alapsejtek, amire építkezni tudtunk, azonban sokkal több településen van ma már Polgári Pártunk, mint ahány helyi fiókja volt a Magyar Polgári Szövetségnek. Az MPSZ esetében inkább a területi szervezettséget tartottuk szem előtt, hogy valamennyi történelmi területen jelen legyünk, a párt vonatkozásában már valamennyi közigazgatási egységre koncentrálunk. Ahány községünk, vagy ahány városunk van, ott az MPPnek is jele n kell lennie. – Olyan hírek röppentek föl, hogy egyes településeken megfélemlítik a párt új tagjait: az RMDSZ tisztségviselői megpróbálják lebeszélnirábeszélni arra, hogy ne foglalkozzanak az MPPvel, mert az megosztja a magyarságot. Mennyire általános jelenség ez? – Vannak negatív tapasztalataink: megfélemlítik, lebeszélik az embereket, mégis azt látom, hogy a félelem lassan mindenhol feloldódik. Az elmúlt 18 évben az erdélyi magyarság megtapasztalhatta azt a félelmet, amit 1989 előtt még Ceausescu ép ített be életünkbe. Ezt az örökséget az RMDSZ átmentette: úgy próbálta fenntartani hatalmát, hogy megfélemlítette mindazokat, akik az RMDSZ hivatalos politikájától eltérő módon gondolkodnak. Szervezeteink gombamód történő szaporodása mégis arról tanúskodik , hogy ez a folyamat átbillenőben van. Amíg a Magyar Polgári Párt jogi bejegyzése a választásokon való részvétel szempontjából nem volt biztos, az emberek tartózkodóbbak voltak. Most, hogy a pártbejegyzés már végleges, komoly többletlendülettel találkozunk . Tapasztalataim szerint a községekben, kisvárosokban sokan gyűlnek össze. Tegnap Farkaslakán például ötvenketten iratkoztak be a szervezetbe. Az 1700 lakosú Tusnádfürdőn több mint százan voltak az alakuló ülésen. Ma már nemcsak Székelyudvarhelyen van poli tikai gyökere a polgári gondolkodásnak, hanem az MPP új tagszervezetei révén 151 településen van jelen ez az értékrend. – Tőkés László európai parlamenti jelöltsége jó bizonyítási alap volt a romániai magyar polgári oldal számára. Erdély viszonylatában a szavazók negyven százaléka támogatta, a szavazók többsége a Székelyföldről került ki. A számarányokat tekintve a polgári oldal támogatottsága a szórványvidékek irányába csökken. Székelyföldcentrikus lesz az új magyar párt, vagy egyforma súllyal próbálja megszólítani Erdély többi területeinek magyarságát is? – Azt a paradigmaváltást vállaljuk fel, amelyre egyébként az erdélyi magyar realitás kéri a választ. Mai helyzetünk már rég kialakította azt az igényt, hogy a mozdony szerepét a Székelyföldnek kell be töltenie. A párt programjában kiemelt helyet kap Székelyföld, viszont teljes szerelvényről csak akkor beszélhetünk, ha a további vagonokról sem feledkezünk meg. Nem lehet, nem szabad csak Székelyföldben gondolkodnunk. A Magyar Polgári Pártnak öt
