Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-07
23 Figyelmeztetett: nem lehet egyetérteni a rendszerváltás előtti, gazdasági köntösbe öltöztetett homogenizációs politika folytatásával a regi onális felosztás révén. „Decentralizációt rögtön, közigazgatási átszervezést minél előbb” – vázolta a közeljövő feladatait az RMDSZelnök. „Fel kell emelnünk Erdély régióit, a Partiumot, Székelyföldet, Kalotaszeget, és ebben Brüsszel szövetségesünk lesz” – ígérte Markó Béla. vissza Vén Európa, avagy a hiányzó hős ÚMSZ Ágoston Hugó | 20080407 06:53:58 Bukarestben a NATOcsúcstalálkozó nagy sikerrel ért véget: a Németország és Franciaország vezette hagyományos Európa legy őzte a „preventív” birodalmi aktivizmust. Ukrajna és Grúzia nem kapott, mert nem kaphatott meghívást az északatlanti szervezetbe, voluntarista hajlamú államfők realitásokkal nem számoló akarata ellenére. Mert képzeljük el, hogy Bush és Băsescu licitlend ületében keresztülviszi tagságuk előkészítési folyamatának megkezdését. És ne is arra gondoljunk, hogy Ororszország erre mit válaszolna (politikailag, katonailag, gazdaságilag), meg hogy a hagyományos Európa mennyire félti a jó viszonyát a világ legnagyobb országával, amelyet ő civilizált. Még csak arra se, hogy a lakosság meg a politikai osztály racionálisabb része ezekben az országokban ellenzi az ilyen kalandorságot. De arra már gondolhatunk, hogy Ukrajnában, különösen az ország keleti részén, a NATOg ondolat annyira népszerűtlen, hogy egy „erőltetett menet” akár az ország kettészakadását is eredményezheti. És hogy a vadregényes és indulatos Grúzia mennyire nem teljesíti a biztonságosság és a szomszédaival való jó viszony követelményét. Majd távlatilag csatlakoznak, ha társadalmaik természetes módon beérnek – és ha még lesz hova. Oroszországhoz, a NATO ellenfeléhez és legfontosabb partneréhez visszatérve, viszonyuk igazolja azt, amit a keleti bölcselet régen tud, a nyugati filozófia pedig az egzakt tud ományok révén ismert fel: az ellentétek nem kizárják, hanem feltételezik egymást, egymagukban nem létezhetnek. Drámai művekben, de az életben, sőt, a (világ)politikában is előfordul, hogy valamely nagy esemény igazi főszereplője nincs is jelen. Részben e z történt a bukaresti csúcson, ahova az egyik elnök diadalmasan és diadalra felkészülve érkezett, és csalódottan távozott, hattyúdala is hamisan hangzott, a másik – már amikor még itt sem volt Bukarestben – a csúcstalálkozó központi figurájának bizonyult. (Európa új vasladyjével, Angela Merkellel együtt.) Végül is a NATO – bár mindenkinek joga úgy vélni, hogy nincs értelme a fennmaradásának a kétpólusú világ megszűntével – igazolta, hogy mégis több, mint egyetlen „pólus” hatalmi eszköze, hogy képes a demok ráciára, talán még a megújulásra is. És ez a megújulás is legfőképpen az Oroszországgal való viszonyából fakad. Végkövetkeztetésként idézzük a román miniszterelnök szűkszavú kijelentését, aki ugyan nem traktálta ősi román fagyival a világ leköszönő urát, de a vele való találkozása után kijelentette: „Ennek a csúcsnak a megszervezése Bukarestben szimbolikus jelentőségű, része egy tervnek, egy átfogóbb jövőképnek, amely a Vasfüggöny utáni Európa megrősítését és egységesítését (...) célozza.” vissza „Csak a közös fejlesztési stratégia célravezető” ÚMSZ L. I. | 20080407 07:00:09 Gerardo Galeotéval, az EP Regionális Fejlesztési Bizottságának Szovátán jelen levő elnökével Románia európai uniós teljesítményéről beszélgettünk. Előadásában hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak számos problémával kell szembenéznie az elkövetkezendő években, ilyen a munkanélküliséget és a szociális hanyatlást befolyásoló harmadik világból érkező nyomás. Mit tehet az unió ilyen tekintetben? – A m unkanélküliség leküzdése az 1990es évek közepétől az EU egyik legfontosabb célkitűzése. 1997ben az Amszterdami Szerződésben ezért külön fejezetben részletezték az újonnan kialakított közösségi eljárást, az
