Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-07
13 A vit ában elhangzott az is, hogy bár a szocialista választók egy része örül annak, hogy az SZDSZ valószínűleg kilép a koalícióból, nehezebb lesz kormányozni, mint eddig. Ezért fegyelmezettebb munkára van szükség, kevesebb törvényben és több rendeletben gondolko dnak. A hírügynökség információja szerint a miniszterelnök a vitában arról is beszélt, hogy ha az SZDSZ azt mondja, az ő személye az akadálya a koalíció fennmaradásának, és esetleg távozna, akkor ezután egy újabb akadályt találna a liberális párt. Abban is megállapodtak, hogy április 30ig új programot készít az MSZP, amelyben a legfontosabb feladatokat is rögzítik. Információk szerint Karsai József a frakcióülésen felvetette, hogy el kellene számoltatni az SZDSZt, mire költötték el "azt a rengeteg pénz t". vissza Ki lett a NATOcsúcs vesztese? FigyelőNet 2008. április 4. 12:05 A NATOcsúcsot értékelve Bukarest a legnagyobb sikernek a rakétavédelmi rendszer kiegészítését tartja, melynek köszönhetően az európai NATOtagállamok szinte egész területe védelem alá kerül. A csúcsértekezlet egyik ves ztese Washington, amelynek egyelőre nem sikerült elérnie, hogy Ukrajna és Grúzia a NATO előszobájába kerüljön. Felújították Bukarestet a NATOcsúcsra A NATO bukaresti csúcsértekezletének egyik legnagyobb eredményeképpen meghívták a szövetségbe Albániát é s Horvátországot. A három napon át tartó csúcsértekezletén nem született konszenzus arról, hogy bevonják Ukrajnát és Grúziát a tagsági akciótervbe (MAP), de a vezetők egyetértenek abban, hogy egy nap majd ezek az országok is tagok lesznek. Moszkva eléged ett Alekszandr Babakov, az orosz Állami Duma (képviselőház) elnökhelyettese kedvező lépésnek minősítette a bukaresti NATOcsúcs döntését. Ukrajna számára előnyösebb a semleges státus, többek között azért, mert a NATOhoz való csatlakozás nagy - Ukrajna es etében sok tízmilliárd dolláros - költséggel jár, és kedvezőtlen hatással lenne az ukrán gazdaságra. A politikus szerint nem véletlen, hogy a a közvélemény túlnyomó többsége ellenzi a csatlakozást, mivel érti, hogy az gyakorlatilag az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok megszakítását jelentené. Kár, hogy az EU és a NATO legrégibb tagjainak az új, komplexusokkal teli középeurópai tagállamok feje felett kell a partneri kapcsolatokat ápolniuk Oroszországgal. Amint az várható volt, éppen ezen államok többsége lobbizott a leghevesebben Ukrajna és Grúzia felvételéért – mondta Mihail Margelov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke.
