Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-07
7 Több mint ezeregyszáz szavazóhelyiség nyitott ki helyi idő szerint reggel nyolc órakor, és este kilencig tartottak nyi tva. Az első adatok az előzetes forgatókönyv szerint hétfőre virradóan kerültek nyilvánosságra. A választásra jogosult 490 ezer szavazó négy jelölt közül választhatott, a nagy esélyes a jelenlegi államfő, Filip Vujanovics volt. Az ország 2012ben szeretn e az Európai Unió tagja lenni. Montenegró Jugoszlávia felbomlása után, 1992 februárjában népszavazás döntötte el, hogy az 1992. április 27én megalakult "harmadik" Jugoszlávia része marad. 2003ban átalakult Szerbia és Montenegró Államközösségévé. 2006. május 21én népszavazáson a lakosság 55,5 százaléka döntött az államközösségből való kiválás mellett, így Montenegró kikiáltotta függetlenségét. vissza Jövőkép nélküli csődhelyzetben a magyarság Magyar Hírlap 2008.04.0 7. "Hiányzik az eszmeiség, amely képes lenne összefogni a Kárpátmedencei magyar közösséget, s nincsenek a magyarság jövőjére vonatkozó elképzelések sem" – mondta Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának stratégiai alelnöke a keszthelyi Festeticskasté lyban a Balaton Akadémia szombati rendezvényén. A másik előadó Andrásfalvy Bertalan professzor, az Antallkormány közoktatási és kulturális minisztere volt. Duray Miklós előadásában egy felmérést idézett, amely azt mutatja, hogy az Európai Unió nemzetei közül a magyar fiatalok bíznak a legkevésbé holnapukban. Véleménye szerint Magyarországon ma egyre kilátástalanabb a jövő, mert "a közelmúltban felhalmozódott csődtömeg bármelyik kormányt – legyen az bármilyen színű is – képes a kút fenekére küldeni". A jö vőkép azonban nemcsak a magyarországi, hanem a Kárpátmedencei magyarság egészét tekintve is hiányzik. Duray Miklós szerint az a legnagyobb baj, hogy elveszítettük azt az eszmeiséget, amely képes összetartani a magyar közösséget. Hiányoznak a magyarság jöv őjére vonatkozó stratégiai elképzelések. A hazai viszonyokat úgy jellemezte, hogy eddig csak megosztott volt a magyar társadalom, mára azonban sokkal inkább szétszakítottságról kell beszélnünk. Andrásfalvy Bertalan szerint a szétszakítottság megszüntetés e, az egység megteremtése a kultúra és a művészetek révén lehetséges. "A magyarság kulturális kérdés elsősorban, a megosztottság a kultúrában alakult ki, de bármilyen furcsa, nem ma. A széthúzás alapja, hogy nem beszélünk egy nyelvet. Akiknek ez volt az ér dekük – mondta a professzor – , mindig az ázsiai butaságot állították szembe az európaisággal, s ezen ma sem változtattak. Nem véltetlen, hogy Petőfi, Arany és Kölcsey mindenáron szerette volna közelíteni egymáshoz a népi kultúrát és az arisztokratikus, mag as műveltséget. Napjainkban is a kultúra és a művészet egységesítése lehet a szétszakítottság megszüntetésének módja." vissza Horváth Attila A nyáron avatják a honfoglalási emlékművet Kárpátalján Magyar Hírlap 2008. 04.07. A tervek szerint egyszerre avatják fel júniusban a Vereckeihágón már megépült magyar honfoglalási emlékművet és az 1939ben ott állítólag kivégzett ukrán fegyveres ellenállók addig felállítandó emlékjelét. A két emlékművel kapcsolatos, még nyito tt kérdéseket a hét végén vitatta meg Ungváron a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal mellett működő, ismert helyi alkotókból álló művészeti tanács. A fórum résztvevői meghallgatták a honfoglalási emlékmű alkotóját, Matl Péter munkácsi szobrász t. A művész hangsúlyozta, hogy a magyar törzseket jelképező hét kőtömbből álló emlékművön nem lesz turulszobor, sem egyéb magyar állami szimbólum. A tanácskozáson Jurij Gleba, a közigazgatási hivatal művelődési főosztályának vezetője bejelentette, hogy az Ukrajna és Magyarország között létrejött megállapodásnak megfelelően mindkét emlékművet júniusban avatják fel, s addig helyreállítják a Vereckeihágón álló, ismeretlenek által megrongált szovjet katonai emlékművet is.
