Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-04
10 Izrael részt vesz az EU vállalkozásfejlesztési és innovációs programjában. Izrael mellett Egyiptom, Jordánia és Marokkó is sikeres résztvevője az unió kutatási keretprogramjának. A gazdasági témakörökön túlmenően, a személyek szabad mozgásával kapcsolatban Ukrajnával és Moldovával már hatályban van az uniós vízummegállapodás. Moldovában jött létre az első közös uniós vízumigénylő központ. Ukrajna, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia rendszerese n csatlakozik az EU kül- és biztonságpolitikai nyilatkozataihoz. Az utóbbi időben ezt a gyakorlatot kezdte kialakítani Marokkó és Jordánia is. vissza A jelenleginél következetesebb balkáni EUintegrációs menetrendet sürget Inotai András Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2008. április 3., csütörtök (MTI) - A jelenleginél világosabb és következetesebb európai integrációs menetrendet tart szükségesnek a nyugatbalkáni országok számára Inotai András, az MTA Vi lággazdasági Kutatóintézetének igazgatója annak érdekében, hogy a térség sikeresen tudjon beilleszkedni az Európai Unióba. A professzor az Európai Unió és Délkel etEurópa kapcsolatának jelenével és jövőjével foglalkozó, The European Union and Southeastern Europe - Troubled Waters Ahead? (Az Európai Unió és DélkeletEurópa - Zavaros idők jönnek?) című, angol nyelvű könyvét csütörtökön Brüsszelben bemutatva úgy véle kedett, már nem elégségesek azok az iránymutatások, amelyeket az EU még 2003ban, a szaloniki csúcsértekezleten dolgozott ki a térség stabilizálásával és országainak felvételével kapcsolatban. Kifejtette, hogy elképzelései szerint az átfogóbb menetren dnek egyebek között az egész térségre kiterjedő, és az unió többi részéhez is kapcsolódó nagy infrastrukturális beruházásokat kellene magában foglalnia, nagyobb mértékű pénzügyi segítségre lenne szükség világosabb (a helyi igényeket figyelembe vevő és a té rség országait a támogatás befogadására is felkészítő) feltételek mellett, továbbá az EUnak is világossá kellene tennie, hogy milyen belső problémákat kell még megoldania újabb országok felvétele előtt. A NyugatBalkánnak is el kell fogadnia, hogy nem érd eke egy egységéből veszítő unióhoz tartozni - tette hozzá az utóbbival kapcsolatban. Inotai leszögezte: az EU hosszú távú elképzelései világosak. Soknemzetiségű, stabil térséget képzel el a NyugatBalkánon. Ennek megvalósulása azonban még kérdéses - er re utal a könyv alcíme, amit a szerző szóban azzal egészített ki, hogy személy szerint a jövőt illetően "derűlátó, de nem korlátlanul". Kötetében a magyar kutató - az uniós alkotmánnyal kapcsolatos népszavazásokra utalva - úgy fogalmazott, Európa jövőjével kapcsolatosan az igazi referendumra a Balkánon kerül sor. A professzor egyértelművé tette, hogy kedvező forgatókönyv esetén egy stabil Balkánnal megerősödve az EU növeli majd szerepét a világban, de a térség integrációja kedvező hatással lehet az uni ó mélyülésére és külpolitikai arculatára is. A balkáni országok és az unióba már belépett kelet- és középeurópai államok helyzetét összehasonlítva Inotai egyebek között azt fejtette ki, hogy az előbbiekben rosszabb az exportszerkezet és a külföldi be fektetések szerkezete, valamint a munkanélküliség alakulása is. Rámutatott, hogy az EU a balkáni országok csatlakozásához újabb feltételeket támasztott a középeurópai belépőkhöz képest. Ezek közé sorolta a szabadkereskedelem kiépítését a térség orszá gai között, valamint - Horvátországot hozva példának - a csatlakozási tárgyalási folyamat bonyolultabbá válását, mindenekelőtt az egyes fejezetek megnyitási és lezárási feltételeinek szaporodását. Inotai András arról is beszélt, miközben számos előnye van annak az uniós pozíciónak, hogy minden ország saját érdemei és fejlődése alapján, a többiektől lényegében függetlenül léphet az EUba, figyelembe kell venni, hogy ha nem határoznak meg egy "minimális kritikus tömeget", egy feltétlenül kívánatos alapfe ltételrendszert, veszélybe kerülhet a regionális stabilitás. A könyvbemutatón a Koszovó függetlenségével kapcsolatos kérdésre válaszolva Inotai annak átgondolását kérte hallgatóitól, hogy milyen hatása lenne a térség stabilitására, ha a túlnyomóan al bánok lakta szerbiai tartomány nem válna függetlenné. vissza Göncz Kinga szerint Magyarország rendkívül aktív szervezője volt a NATObővítést pártolók körének Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2008. április 3., csütörtök (MTI) - Magyarország rendkívül aktív szervezője volt a NATObővítést pártol ók körének, a magyar delegáció a bukaresti csúcstalálkozón is hangsúlyozta, hogy a nyugatbalkáni stabilitás érdekében minél több országot kell a szövetségen belül tudni - mondta csütörtökön Bukarestben a magyar sajtó képviselőinek Göncz Kinga külügyminisz ter.
